Több mint kétszázan döntöttek úgy, hogy a hosszú hétvégéjükön az élhető jövőért tesznek egy közös lépést. “A biomassza napja: konferencia 0-99 éves korig az élhető jövőért” programra a Bioeco-Up projekt keretében került sor a Magyar Természettudományi Múzeumban – közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.
A BOOST4BIOEAST projekt – amelyet a magyar Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) koordinál – célja, hogy a közép-kelet-európai és balti országok nemzeti szereplőit képessé tegye a nemzeti biomassza-alapú gazdasági cselekvési tervek kidolgozására, valamint hogy hosszú távú struktúrákat és párbeszédtereket építsen ki a nemzeti és makroregionális együttműködéshez.
A Veolia csoporthoz tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. idén is fogadja a Pécs környékén utcára dobott karácsonyfákat, és biomasszaként hasznosítja újra a város erőművében – közölte az MTI-vel a cég pénteken.
Átadták a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. 10,5 milliárd forintból megvalósított projektjét csütörtökön, amelynek részeként biomassza-fűtőművet alakítottak ki és bővítették a városi távhőhálózatot is.
Az Oroszlányi Erőmű 2024 első félévében biomassza alapú erőműként csatlakozik az országos áramszolgáltatók köréhez – közölte a hét éve bezárt létesítményt újraindító Veolia csoport kedden az MTI-vel.
Németország energiafogyasztása az idén a német újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent, ugyanakkor a szénfelhasználás nőtt, az atomenergia-termelés pedig a felére csökkent – ismerteti az energiaipari statisztikai és szakmai képviseleti szervezet, az AGEB keddi jelentésében.
A Bay Zoltán Kutatóközpontnál sikerrel zárult egy másfél milliárd forintos alkalmazásorientált, komplex kutatás-fejlesztési projekt, amelynek részeként lézertechnológiai vizsgálati eszközt és hulladékkezelési módszert is alkottak.
Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2021-ben is megközelítette a százat, a lakossági díjfizetők száma tavaly 663 ezer volt a 2020-as 660 ezer után – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványában.
Romániában állami támogatásban részesülnek a 2022-2023-as fűtési szezonban a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok.
A téli energiaellátási felkészülés, a piac kihívásainak pontosabb megismerése, valamint további hatékony programok kialakítása érdekében Palkovics László technológiai és ipari miniszter megbeszéléseket folytatott a hazai kazán- és hőszivattyúgyártók képviselőivel – ismertette szerdai Közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). A hazai kazángyártókkal folytatott egyeztetésen a résztvevők megállapították, hogy jelentős a hazai tűzifahasználat, azonban a jelenlegi beépített készülékek hatásfoka általánosságban nem megfelelő. A gyártók számára technológiafejlesztési és kapacitásbővítési támogatások, a rászoruló felhasználók részére pedig eszközbeszerzési támogatások is szükségesek a hazai alternatív fűtési módok használatának növelése érdekében – közölte a minisztérium. Emellett áttekintették az Európai Unió emissziós normákra vonatkozó szabályozási környezetét, a szakképzett munkaerő biztosításának kérdését, valamint az épületenergetikai előírások felülvizsgálatának kérdését is.
A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy biomassza fűtési stratégia megalkotására, ennek készítésében együttműködési szándékát fejezte ki a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség, a Nemzeti Biomassza Egyesület és a Pelletszövetség is.
Az iparág előtt álló kihívásokat áttekintve a Technológiai és Ipari Minisztérium, a hőszivattyúgyártók és a Magyar Hőszivattyú Szövetség képviselői megerősítették, hogy a hőszivattyúk használata kitörési pont lehet a jelenlegi nagyarányú földgázfelhasználás csökkentésében és az ellátásbiztonság további erősítésében. Ezért fel kell gyorsítani a hőszivattyúk telepítését végző szakemberek képzését és átfogó épületenergetikai fejlesztésekre van szükség a lakossági hőszivattyúk minél szélesebb körben történő terjedése érdekében. Ebben nehézséget jelent, hogy a hazai lakossági hőszivattyúk nagy része külföldön gyártott, a megnövekedett keresletet az általános chiphiány és a globális ellátási láncok problémái miatt pedig már most nehéz kielégíteni, ugyanakkor komoly hazai potenciál van az ipari távhőrendszerekben alkalmazható készülékek gyártásában.
