Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön.
Míg hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámot sem találtunk, napjainkra ez jelentősen megváltozott.
A 20. század kezdete óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény, leginkább az ország középső részén, északnyugaton és a Kisalföld területén – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
Már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét és a köztük lévő interakciókat, ami potenciálisan hosszú távú következményekkel jár – erre az eredményre jutottak az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) munkatársai nemzetközi együttműködésben végzett kutatásuk során.
Nyári átlagnak fog számítani az idén is tapasztalt, korábbi csúcsértékeket megdöntő hőmérséklet, és általánossá válhatnak a hőhullámok 2035-ra Európában – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál egy brit tanulmányra hivatkozva pénteken.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.
Meghibásodhatnak az inverterek, csökkenhet a fotovoltaikus modulok hatékonysága, és a cellák meglévő károsodásai súlyosbodhatnak.
Az ország jelentős részén aszály van – írta szombaton a Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt melegebb nyarak és a több és intenzívebb hőhullám erősíti az “aszályhajlamot”.
A hőhullámok gyakoriságának csökkentése érdekében fehérre festhetik a barcelonai tetőket – búcsút mondhatunk a sajátos terrakotta színezetnek.
