A Duna holtágaira – különösen a lápos területekre – egykor általánosan jellemző értékes állat- és növényvilág megóvása érdekében természetvédelmi terület lett a bokorfüzesekben, puhafa ligetekben gazdag Dunaszentgyörgyi-láperdő.

Az egyedülálló élővilágú Iváni-szikesek védetté nyilvánítása olyan élőhelyek, veszélyeztetett fajok megőrzését segíti elő, mint a szolonyeces sziki rét, illetve a mocsári nőszőfű és a sziki kocsord.

A vidékfejlesztési miniszter védetté nyilvánította a Pirtói homokbuckást is. A terület a Duna-Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék e különösen értékes részletének és sokszínű élővilágának fennmaradása érdekében kapott oltalmat.

Szintén védelem alá kerültek a Zagyva-völgy megmaradt mocsárrétjei a Maconkai-réten, oltalmat kapott az Ikva-sík egyetlen üde lápréti élőhelyének otthont adó Ebergőci-láprét és a védett tavaszi héricsekben gazdag Várbalogi-héricses.

A védetté nyilvánítások célja, hogy kiemelt természetvédelmi oltalmat biztosítsanak az egyedülálló táji és természeti értékekkel rendelkező, gyakran veszélyeztetett területeknek. Ezzel hosszú távon is megőrizhetők az adott területre jellemző, vagy ritka és különleges táji, illetve természeti kincsek, amelyek megóvása összhangban van az alaptörvénnyel is.

A leginkább veszélyeztetett vagy különleges természeti értékekben gazdag területek megóvását kiemelten fontosnak tartja a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor tavaly decemberben döntött a Tétényi-fennsík és a Zabanyik-hegy védetté nyilvánításáról, illetve a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről.

A Világgazdasági Fórumon bemutatott Little Sun akár két és fél millió afrikai embernek jelenthet megfizethető és megújuló energiával működő világítást. Eliasson szeretne még napelemes rádiót és telefontöltőt is kifejleszteni hasonló céllal, bár utóbbit valószínűleg nem az elzárt afrikai közösségek számára.

Forrás: Designboom

A WSSW2012 két napja két szekciót is jelent: az első napon a kis szélturbinák piaci helyzetét vitatják meg, a második napon pedig a fejlődéshez szükséges irányelvekről fognak elhangozni előadások.

Forrás: REM

Fotó innen.

Gunther Zsolt építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke a projekt kapcsán elmondta: „Az energianyereség optimalizálása, a természetes fény ideális mennyisége és a beltéri környezet emberközeli kialakítása újabb és újabb kihívások elé állítja az építészeket. Sajnos nagyrészt olyan megoldások születnek, melyek építészeti minőségüket tekintve középszerűek. Csupán ritkán készülnek olyan épületek, melyek a szükségből erényt kovácsolnak, és a formai kötöttségeket innovatívan értelmezik. A Solhuset ezek közé tartozik: az óvodára boruló hullámzó tető hol energianyerő felületként, hol tetőablakként működik. A belső terek feszültséggel telítettek, hiszen az átlátások, a szomszédos helyiségeken keresztül feltáruló külső, a tetőn közvetlenül besütő nap a nagyobb építészeti egység és a természet állandó jelenlétét sugallja. Az épület a belső és a külső viszonyát tematizálja szakadatlanul, ezáltal a legelementárisabb építészeti élményt, a tériséget hozza elérhető közelségbe. Ennél többet pedig egyetlen építész sem kívánhat magának.”

Energiahatékonyság és szén-dioxid semlegesség

Az 1300 négyzetméter alapterületű intézmény energiaszükségletét több forrásból fedezi: a szükséges hőmennyiség előállításában a nagy hatásfokú hőszivattyú és a napkollektorok játszanak szerepet, míg a napelemek éves szinten 9 kWh/m2 többletenergiát termelnek elektromos áram formájában. A Napház csekély energiafogyasztását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elhelyezkedése, szerkezete, a felhasznált anyagok, a napkollektorok és a beltéri légállapotok intelligens szabályozása révén energiafogyasztása megfelel a Dán Építési Szabályzat szigorú 2015-ös (51 kWh/m2/év) energetikai elvárásainak. Az épület ezt az értéket megújuló energiaforrások használata nélkül is képes biztosítani.

Friss levegő és „fényben fürdő” belső terek, intelligens vezérlésű rendszer

Az aktív Napház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít a gyerekeknek. A tetőn időjárásjelző állomás kapott helyet, mely szenzorok révén érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét is. A vezérlés szükség szerint nyitja-zárja az ablakokat, valamint az időjárási feltételek szerint kapcsolja fel vagy le a világítást. Nyáron a túlzott napsugárzás és meleg ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet. A belső terek kialakításánál olyan természetes anyagokat használtak, melyek minimális hatással vannak a beltéri levegő összetételére.

„A felnőttek és a gyermekek egészségére, közérzetére és koncentrációs képességére a friss levegőn túl a természetes fény is jótékony hatással bír: az összes ablak bevilágító felülete az épület alapterületének csupán 28%-a, a közösségi szobákban a világítási tényező* eléri a 7%-ot, a legbelsőbb helyiségekben pedig a 4%-ot is. Ugyancsak a napfény lehető leghatékonyabb felhasználásához járulnak hozzá a dél-keleti és dél-nyugati tájolású, homlokzati nyílászárók, valamint a zöldtetőkbe épített tetősíkablakok. Az egészséges beltéri környezet kialakításának ezen eszközeit és az aktívház koncepció alapelveit érdemesnek tartom alkalmazni a hazánkban megvalósuló iskola-felújítások során is” – tette hozzá Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.

Egyensúlyban a környezettel

Az épület jellegzetessége, hogy a tervezők a kialakítás során nagy figyelmet szenteltek annak, hogy megjelenésében, elhelyezkedésében és szerkezetében is a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljon a környezetével. A Napház alakjának meghatározásában, tájolásában valamint az ablakok elhelyezésében fő szempont volt, hogy a hőnyereség és a „fénynyereség” maximális legyen a háromszögletű telken.

A kivitelezés során olyan természetes anyagokat használtak, melyek teljes életciklusuk során környezet-semlegesek; az épület homlokzata fa burkolatot kapott, nehézfémek és oldószer használata nélkül. A háromszög alakú épület tetején északi és déli tetősíkok váltakoznak. A déli síkokon 50 m2 napkollektor és 25 m2 napelem sorakozik. Az extenzív zöldtetőre telepített pozsgás növények pedig jól gazdálkodnak a csapadékkal.

Arányait, felépítését és térelrendezését tekintve az épület leginkább egy kis falura hasonlít: a három részre osztott belső teret utcák, átjárók és fülkék tagolják.

A Pi Pant, több mint ezerszer lehet használni, és az ára körülbelül harmincadik hasznosításkor térül meg. Arról nem is beszélve, hogy kényelmesen szállítható, ökologikus, és a pizzát melegen tartja, nem úgy mint a jelenlegi karton doboz.

Shea egy korábbi, 2009-es becslése szerint a ruhacserebere, amelyet angolul swishingnek nevezett el - a szó eredetileg a selyem suhogását jelzi -, évente mintegy 202 800 kilogramm ruhát mentett meg attól, hogy szemétben kössön ki, azóta valószínűleg jóval többről van szó.

"A swishing partikat azért hoztuk létre, hogy csökkentük a szemét mennyiségét, miközben egyfajta, környezeti hatások nélküli vásárlási terápiával szolgálunk a nőknek" - idézte Shea-t a The Guardian brit napilap honlapja.

A Futerra szerint minden egyes újrahasználható ruha cseréje 0,4 kilogrammal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást egy új ruha elkészítésével szemben.

A cserebere partiknak megvannak a szabályaik: minimum egy divatholmit - nemcsak ruhákat, hanem kiegészítőket: cipőket, táskákat - illik hozni a partira, ahol kellemes környezetben, esetleg barátok körében például pezsgőt kortyolgatva a vendégek ingyenesen hozzájuthatnak azokhoz a darabokhoz, amelyeket kiszemeltek. Az etikett azt kívánja, hogy csak annyi darabbal távozzanak, amennyit maguk is hoztak.

Nemcsak cserebere partik keretében működik a dolog, hanem vannak internetes cserebere honlapok, mint például a Big Wardrob, Swop2Shpo és a Posh Swaps. A személyes találkozók jellege is tovább bővült: tartottak már csereberét táncesttel fűszerezve, és adománygyűjtésre is felhasználtak már ilyen alkalmakat.

A Nagy-Britanniából elindult "mozgalom" már nemzetközi vált, idén február 15. és 21. között rendezték meg a globális ruhacserebere hetet.

A két terület önkormányzati tulajdonban van, az egyiket már kivonták a mezőgazdasági művelés alól. A területeket olyan áron kívánják értékesíteni a leendő befektetőnek, hogy az összeg ne legyen akadálya a beruházás megvalósulásának - tette hozzá a polgármester.

Az önkormányzat a település éjszakai közvilágítását, illetve az intézmények áramfelhasználását szeretné megoldani a helyben termelt árammal, ehhez azonban egy olyan berendezés is szükséges, amely legalább 24 órán át képes tárolni az energiát.

A Prime Property Award 2012-ben ismét jutalmazza a legjobb ingatlanfejlesztési projekteket; 2011. december 31-éig lehetett benyújtani a pályázati anyagokat. 19 európai országból 160 pályázat érkezett, köztük öt magyar projekt teljesítette a pályázati kiírásban foglalt követelményeket. A pályázatokat 11 tagú nemzetközi szakértő zsűri értékeli. A válogatást követően 30 pályázat tovább jut a verseny 2. fordulójába, és ezek közül kerülnek majd ki a nyertesek. A legjobb projektek képviselői a 2012 októberében esedékes Expo Real „Fenntartható fejlesztések” konferencián vehetik át a díjakat.

Beteg Épület Szindróma

Az ő környezetük a mi lakásunk levegője, ahol bizonyos koncentrációban megjelenve ezek az anyagok hangulatváltozást, illetve testi tüneteket (fejfájás, émelygés, szemgyulladás, bőrirritáció, stb.) okozhatnak. Ezen tünetek olyan gyakoriak lettek a nagyvárosok lakói - főleg az irodai dolgozók - körében, hogy már saját név alatt futnak: ez a „beteg épület szindróma” („sick building syndrome”, röviden csak SBS).

A megoldás viszont mindennél egyszerűbb: amellett, hogy érdemes lecsökkenteni a lehetséges szennyezőanyag- források számát, egyes dísznövények betelepítésével bármelyik lakásban javítani lehet a levegő minőségét.

NASA kutatás a növények gyógyító hatásairól

A NASA kutatói zárt, hegesztett plexiüveg alatt nevelt növények szennyezőanyag-felvételét vizsgálták úgy, hogy az elszigetelt levegőbe különféle kémiai anyagokat juttattak, és figyelték azok koncentráció-változását.

Kiderült, hogy nem csak a növények levelei, hanem gyökerei, sőt a talajbaktériumok is jelentős szerepet játszanak a koncentrációk csökkentésében! A kutatási eredmények, és 15 év saját tapasztalata alapján Kamal Meattle összegyűjtötte azt a néhány szobanövényt, amely kifejezetten alkalmas a levegő minőségének javítására.

Új-Delhiben egy óriási üzletközpontot láttak el gazdagon a legjobb hatású dísznövényekkel, és figyelték az ott dolgozók egészségét. Ők saját bevallásuk szerint energikusabbak lettek, és más modern épületekkel összehasonlítva, jóval kisebb volt körükben a légúti megbetegedések, fejfájás, szemirritáció előfordulása.

Nem is beszélve arról, hogy az épület energiaigénye több mint 15%-al csökkent, hiszen a szellőztetés egy részét maguk a növények megoldották.

A három „joker” növény:

1. Areca pálma: „a nappali szoba növénye”, ugyanis nap közben rengeteg oxigént termel, ezen kívül kellemesen párássá teszi a levegőt, és képes kiszűrni a szennyező anyagok egy részét.

2.Anyósnyelv: „a hálószoba növénye”, mert éjszaka termeli az oxigén nagy részét. Benzol és formaldehid megkötésére kifejezetten alkalmas.

3.Szcindapszusz (szobai futóka): „a specialista”, formaldehid és más illékony szerves vegyületek eltávolítására is alkalmas.

További elsőrangú szobanövények

Félbibe (Hemigraphis alternataa), közönséges borostyán (Hedera helix), viaszvirág (Hoya cornosa), klárisfű (Asparagus densiflorus), bíbor pletyka (Tradescantia pallida), kúszó filodendron (Philodendron scadens), zöldike (Chlorophytum comosum), illatos dracéna (Dracaena fragrans), csüngőágú fikusz (Ficus benjamina), vitorlavirág (Spathiphyllum `Mauna Loa'), rákvirág (Aglaonema modestum), gyompálma (Chamaedorea sefritzii)

A Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. alapítója és többségi tulajdonosa a WIS Zrt., társtulajdonos a Miskolc Holding Zrt. érdekeltségébe tartozó Miskolci Hőszolgáltató Kft.

A 780 millió forintos beruházáshoz pályázaton több mint 329 millió forintot nyert uniós és állami forrásból a társaság.

A biomassza erőmű - bár melegvíz-szolgáltatást nem biztosít - mintegy ezer lakást lát el távhővel, olcsóbban a jelenlegi szolgáltatásnál. Az alapanyagot, vagyis a fát, a fahulladékot, a faaprítékot kisebb erdőgazdaságok, magánerdészetek, valamint a miskolci önkormányzat kizárólag tulajdonában lévő Városgazda Nonprofit Kft., és a városi hulladékgazdálkodási társaság, az AWE Miskolc biztosítja.

Az új kazánház éves tervezett üzemideje kevesebb mint 150 nap, a program szerint csak a fűtési szezonban üzemel, a beruházásnak köszönhetően Miskolcon a távfűtés kevésbé függ a gáztól, átmeneti földgázhiány esetén is biztosítható az alapszintű távhőszolgáltatás.

Fotó: minap.hu

A három lapátból nemcsak a vendégház épül, hanem a belőlük levágott részekből készítik el a különböző kiegészítőket is: a komposztálós vécét, a nap melegével működő zuhanyzót, a szintén a nap energiáját hasznosító tűzhelyet és a komposzttal fűtött kinti fürdőt is. A 2012Architecten számításai szerint ezzel körülbelül 30 tonna szén-dioxid kibocsátását spórolhatják meg.

A lapátházak építését már tavaly nyáron elkezdték, viszont a Verbeke honlapja szerint még nem foglalhatók ezek a vendégházikók. Ha egyszer felépül a három lapátkunyhó, a kemping igazi eklektikus látványt nyújt majd: a három csőkunyhó mellett ott lesz a vastagbél-rezidencia és az emeletes sátorhely négy sátorral is. És nem elég, hogy a Verbeke Fundation kempingje a világ egyik legmókásabbika, de önfenntartó is, így csak a felhasználók közreműködésével kel életre: például a komposzttal fűtött spa-hoz bizony termelni kell egy kis szerves hulladékot.

A fotó forrása és további képek itt.

Forrás: 2012Architecten és Verbeke Fundation

Hasonló zártláncú rendszert képzelt el a szintén a Columbián tevékenykedő két professzor is. Graciela Chichilnisky és Peter Eisenberger szűrőszerű struktúrákat mutatnak be, melyek szintén szorbensek segítségével nyelnék el a levegő szén-dioxid-tartalmát. Ezek a szűrőszerű szerkezetek közvetlenül a szén-dioxidot kibocsátó létesítmények – például erőművek – mellett lennének. Chichilnisky és Eisenberger koncepciójának egyik előnye az, hogy alacsony üzemi hőmérsékleten működik, amelyet az erőművek hűtőberendezése által kibocsátott hővel biztosítani lehet. És szintén jó célra használja fel az elnyelt szén-dioxidot.

Az elnyelt szén-dioxidot hidrogénnel keverve szénhidrogént lehetne létrehozni, melyet üzemanyagként lehet hasznosítani. De akár algákat is lehet táplálni a szén-dioxiddal, így szintén az üzemanyaggyártás során lehetne hasznát venni.

Forrás: Sustainable Cities Collective

Idén az Elektromos Odüsszeia névre hallgató túrát startoltatta a francia márka, egészen pontosan múlt szombaton, Strasbourgból indulhatott két francia srác, Antonin Guy és Xavier Degon, miután a Citroën regionális igazgatójától, Nicole Ithier-től átvették a technikai próbatételre küldött villanyautó kulcsait.

A 15 hónapnyi előkészítő munka után útra kelő fiatalok 8 hónap alatt 17 országon utaznak keresztül és összesen 25 ezer km-t tesznek meg a C-Zeróval. Ez idő alatt az autót több mint 300-szor kell majd tölteni, amiben szándékaik szerint elsősorban a helyi lakosok segítségére számítanak - a legtöbb helyen másra nem is igen hagyatkozhatnak. Amíg az utazók a C-Zero számára áramot, saját maguknak egyéb energiahordozókat vételeznek, addig küldetésük feladatát is teljesítik: a helyiekkel ismertetik az elektromos autózás lehetőségeit és előnyeit.

Az út elején Belgiumban és Hollandiában nem volt nehéz dolguk, számos helyi lakos ajánlotta fel segítségét a "feltöltődésben". Hozzánk nem térnek be az utazók, Németország és Csehország után északra kanyarodnak, s Ukrajnán, Oroszországon, Kazahsztánon keresztül Kínába mennek. Onnan Vietnam, Bangkok, Malajzia, Szingapúr, némi hajózással Japán, majd még hosszabbal az Egyesült Államok a cél. Utóbbi államain, bár nem a híres 66-os úton keresztülautózva újabb hajóút következik, majd Anglia és Hollandia érintésével érnek majd vissza az Európai Unió központjába.

Közben a 300 tervezett töltést - a tervek szerint gond nélkül bírja majd a lítium-ion telep, s a 25 000 kilométer alatt egyéb szervizelésre sem lesz szükség - hacsak balesetet nem szenvednek, mint korábban például az üzemanyagcellás Mercedes B-osztály Kazahsztánban.

A Virtuális Erőmű Program célja összegyűjteni, rendszerezni, számszerűsíteni és közzétenni a vállalkozások eredményeit az energiahatékonyság terén. Az adatok olyan tudásbázist jelentenek, amelyből a vállalkozások ötleteket kaphatnak az energia felhasználás ésszerűsítéséhez.

Az energiahatékonysági kiválósági pályázathoz elsőként kis- és középvállalkozások csatlakoztak. A VEP által összeállított szakmai kérdőíven "végigmenve" szembesültek azzal, hogy milyen széleskörű, beruházást nem igénylő lehetőségek állnak rendelkezésükre a vállalkozásuk energiahatékonyságának növelésére.

Az eredmények szerint a londoniak körében Károly herceg és Al Gore befolyása a legnagyobb. Második helyen a multimilliomos, kalandor üzletember, a Virgin cégcsoportot alapító Sir Richard Benson végzett. Harmadikként II. Erzsébet királynő és Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke került a listára.

Bár a hírességek közül sokan hirdetik a zöld gondolkodásmódot, az olyan celebek, mint Leonardo DiCaprio, aki még filmet is készített a klímaváltozásról, nem került be az első tíz közé. A színész befolyása is semmivel sem erősebb, mint a zöld ügyekben nem érdekelt David Beckham vagy Lady Gaga hatása.

A közszereplők, politikusok és cégvezetők mellett természetesen a tényleges szakértők véleményére is adnak. Háromból két londoni állítja, a tudósok állásfoglalása a legmegbízhatóbb, míg minden második hajlandó lenne változtatni életmódján, ha a tudományos élet szereplő erre bíztatnák.

A kutatás szerint sokan adnak családtagjaik, ismerőseik véleményére, ötből egy megkérdezett azonban saját állítása szerint klímavédelmi ügyekben senkinek sem hajlandó hinni.

A Climate Week képviselői szerint a zöld gondolkodásmód terjedésében nagyon fontos hatással lehet egyik személy a másikra, legyen az családtag, közéleti személyiség vagy környezetvédelmi szakértő. A kutatás pedig rávilágít arra, a hétköznapi emberek kiktől fogadják el, kiknek hiszik el, hogy tennünk kell a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.

Via Superuse + Kyouei Design

Forrás: Yanko Design

A Can Cube alsó két szintje – a pince és a földszint – irodáknak van fenntartva, míg a felső két szinten pedig lakások találhatók. A bejárathoz egy kis híd vezet, mert a kert lépcsőzetesen süllyed a pincerész felé, így a kis gyaloghídon keresztül a földszintre jutunk.

A vegyes használatú, energiatakarékos és újrahasznosított homlokzatú épületet az Archi Union jegyzi, és 2009-2010 során épült fel Sanghajban.

Forrás: World Architect News

A lakosság áttelepítése azért fontos, mert a Szariszka Tigrisrezervátumban élő tigrispopuláció jelenleg öt példányt számlál, 2002-ben viszont egy tigris sem élt a rezervátum területén. A helyiek és a tigrisek együttélése nem volt problémamentes, néhány évvel ezelőtt állítólag a helyi lakosság mérgezte meg a tigriseket, mégpedig azért, mert a vadállatok megtámadtak egyet a bivalyaik közül.

Indiában 2011-ben összesen 1700 tigrist számláltak, míg egy évszázaddal ezelőtt a becslések szerint körülbelül százezer tigris élhetett az ország területén. A Szariszka rezervátum újranépesítéséhez legalább húsz nőstényre lenne szükség, hogy segítsék az állatok szaporodását, és elérjék az életképes 80-100 egyedet számláló populációt.

Forrás: BBC, fotó innen

A szervezet február 22-én írja alá a szerződést a kivitelezővel, a programban részt vevő három békés megyei településsel, Békéscsabával, Dobozzal és Sarkaddal, román oldalon Nagyszalontával. A turisztikai célú beruházás több mint 1,4 milliárd forint EU támogatásban részesül a magyar-román programokra elkülönített brüsszeli keretből, az önerő öt százalék.

„A fejlesztés célja Körösök-völgye természetes földrajzi térség aktív- és öko-turisztikai kínálatának összekapcsolása a térség termál turizmusával, önálló arculat kialakítása a Tisza-tóhoz hasonlóan” – mondta Kovács Krisztián.

A kerékpárút építése tavasszal kezdődik, Békéscsabáról indul, Doboz községet érintve halad át Sarkadon, a határt Méhkeréknél lépi át és onnan vezet Nagyszalontára. A kivitelezési munkálatok 2012. októberben fejeződnek be. Az egyesület benyújtotta a kerékpárút második üteme építéséről szóló pályázatát, a dokumentum a döntéshozók jóváhagyására vár. A második ütem keretében új útszakaszok épülnek a magyar oldalon, Romániában Nagyszalontától folytatódik az építés Madarász településig, a kerékpárút hossza összesen 14,67 kilométer lesz, a beruházás tervezett költsége meghaladja a hétszáz millió forintot.

Egy új, 72 kilométer hosszú kerékpárút építése is szerepel az egyesület tervei között, elkezdődött az útvonal műszaki tervezése, száz millió forint EU támogatásból. A projektben öt békés megyei és három romániai település vesz részt. A kerékpárút Köröstarcsánál a Kettős Körös töltéstől indul, a nyomvonal Mezőberény, Békés, Doboz és Békéscsaba töltésein keresztül halad és Gyulát elhagyva tér át az út a Fekete Körös töltésére, Nagyzerind, Miske és Simonyifalva irányában.