Minamata-betegség további fogalmak »

Higanymérgezés, amely a japán Minamata-öbölben lejátszódott vízszennyezés következtében alakult ki. Az itt működő acetaldehidgyár (Chisso Vállalat gyára) a katalizátorként használt higany hulladékát az öböl vizébe engedte. A vízben a baktériumok a fém higanyt szerves higanyvegyületekké alakították, amelyek a táplálékláncon keresztül bejutottak az emberek szervezetébe. (A kagylók és halak az itt élő halászok fontos táplálékait képezték.)

A szerves higany a táplálékláncban feldúsult, és a halászokon és családtagjaikon heveny higanymérgezés tünetei jelentkeztek: az ujjak, a nyelv és az ajkak részlegesen megbénultak, erős fejfájás, nagyothallás lépett fel, s a betegek látótere beszűkült. A terhes nők egy részénél koraszülés, más részénél vetélés vagy halvaszülés következett be. Ezeknél a nőknél több volt a túlélő, és a tünetek is enyhébbek voltak, amiből arra következtének, hogy a higany a méhlepényben koncentrálódhatott, s a szüléssel, vetéléssel eltávozott a szervezetből. A vizsgálatok kiderítettek, hogy valamennyi érintett (férfi, nő) vörösvérsejtjei sok higanyt tartalmaztak. E tünetegyüttessel jellemezhető betegséget a japán eset nyomán Minamata-betegségnek nevezték. 1962-ben hivatalosan 46 halálesetet és további 71 súlyos esetet ismertek el.

 

Forrás:

Környezettan - Természet és társadalom - globális szempontból
Dr. Kerényi Attila
Kiadó: Mezőgazda, 2003