Interjúk
„Ami nem a körforgás része, az egyszer csak elfogy” – interjú Dr. Farkas Andrással
Az egyik piacvezető pénzügyi tanácsadó cégnél értékesítési vezérigazgatóként dolgozó szakemberrel beszélgettünk többek között környezettudatos nevelésről, ösztönzésről és Magyarországról mint zöld paradicsomról.
TJ: Egy alapvetően biztosításokkal és befektetésekkel foglalkozó cég hogyan válhat érintetté a környezetvédelemben?
FA: Cégünk tulajdonosai létrehozták a Brokernet Jövő Alapítványt, amelynek egyik célja kezdettől fogva a környezettudatos nevelés elősegítése már egészen kicsi kortól. Szentendrén működik egy kitűnő regionális környezetvédelmi központ, amely az Európai Unió egyik kezdeményezését, a fiataloknak szóló Green Pack projektet karolta fel a magyar általános és középiskolások tekintetében, s mi ennek kapcsán kezdtük tanulmányozni az óvodások játékos ökológiai oktatásának lehetőségeit. A lényeg az, hogy izgalmasan, sok kirándulással és interaktivitással egybeszőve a pedagógusok megtanítsák a gyerekeket arra, hogy mit jelent vigyázni a környezetre, és mit jelent az, hogy át kell majd adnunk az élhető környezetet a következő generációk számára.
Meggyőződésem, hogy a környezettudatos nevelést a pici gyerekeknél kell elkezdeni. Ha egy egészen kicsi gyerek megszokja azt, hogy ne hagyja nyitva a vízcsapot feleslegesen, kapcsolja le a villanyt, ha nincs senki a szobában, és szóljon a papának, hogy húzza ki a mobiltöltőket a konnektorból, ha elmennek otthonról és cserélje le energiatakarékos égőre a hagyományos izzót, amikor az kiég, akkor ezek az egyenként pici dolgok sokszorosan összeadódva hatalmas eredményre vezethetnek.
A mi szakmánk központi eleme az, hogy emberekkel beszélgetünk. Ha a 4000 fős aktív hálózatunkat nézem, akik mindennap beszélnek 2-3 emberrel, akkor naponta tízezernyi kontaktusunk van, ahol nagyon gyakran kerül elő ez a téma. Különösen azért, mert mi hosszú távú befektetéseket árulunk, és a hosszútáv miatt könnyen szóba kerül az is, hogy mi lesz az időjárással, a viharokkal, az árvizekkel, s általában a természettel és a Földdel. Azt tapasztalom a visszajelzések alapján, hogy az emberek nem hisznek abban, hogy bármit is tudnak csinálni egyedül. Mindenki kicsinek érzi magát, pedig összességében nem vagyunk kicsik, hiszen ha ez a rengeteg akció összeadódik, az rendkívüli multiplikátor hatással bírhat. Ezt csak a gyerekeknél lehet elkezdeni, mert a felnőttek gondolkodásának átállítása sokkal nehezebb.
TJ: Illés Zoltán államtitkár vetette fel azt az ötletet, hogy minden tantárgyba be kellene csempészni valamilyen módon a környezettant. Önnek mi erről a véleménye?
FA: Tökéletes gondolat ez is. Ki kell alakítani egy beszélgetést ebben a témában és meg kell vitatni ezt a kérdést. Mi nem vagyunk pedagógusok ebből a szempontból, ehhez nem értünk. Ahhoz viszont igen, hogy hogyan lehet emberek tömegét megtalálni, és például ha beszélgetünk egy családdal, akkor a gyerek kezébe adhatunk egy színes ceruzát és egy kifestőkönyvet, amiben az is benne van, hogy hogyan kell védeni az állatokat, vagy hogyan lehet tisztább a víz a környezetünkben. Ismétlem, ha a sok pici tett összeadódik, annak hatalmas hatása lehet. Mindezt össze kell hangolni, és ehhez a kormányzati szférára is szükség van. A kormányzati szándék és a magánszféra szándéka nem irányulhat egymás ellen, mert akkor a kettő kioltja egymást.
TJ: Jogi diplomával többek között teheráni konzulként dolgozott, majd biztosító társaságoknál töltött be vezető pozíciókat, mielőtt a legnagyobb pénzügyi közvetítő cég egyik vezetője lett. Minek köszönhető a környezettudatos gondolkodása?
FA: Korán a kezembe került James Lovelock első könyve, melyben híres Gaia hipotézisét felállította. Ebben az áll, hogy az egész földi ökoszisztéma - maga a Föld – egy olyan önszabályozó rendszer, ami az élethez alkalmas körülményeket valamilyen módon mindig visszaállítja. A rendszer egyik legfontosabb eleme a szénciklus, vagyis az, hogyan kerül a légkörből a növények közvetítésével a többi élőlénybe, illetve a talajba és az óceánokba, majd onnan a kőzetekbe, majd újra a légkörbe a szén (leginkább széndioxid formájában). Lovelock gyönyörűen bemutatja a földi körforgások rendszerét, és ebből jött az a feltételezése, hogy egy olyan önszabályozó rendszerről van szó a bolygónkon, ami mindig visszaáll abba az egyensúlyi állapotba, amely lehetővé teszi, hogy az élet folytatódjék.
Gaia-könyveiben Lovelock kezdettől figyelmeztet arra, hogy e csodálatosan komplex ökológiai körforgás-rendszerbe kezdünk oly mértékben beleavatkozni, hogy a visszacsatolási ciklusokat megzavarjuk. A legerősebb zavaró tényező – amely miatt az emberi nem tevékenysége együttesen már terraformáló természeti erőnek minősül – éppen a széndioxid, amelynek légköri jelenléte az utóbbi évtizedekben megállíthatatlanul emelkedik. A Gaia-hipotézis annyira döbbenetes erejű volt számomra, hogy elkezdtem a témával komolyan foglalkozni. Intellektuális kihívásnak tekintem, hogy minél mélyebben megértsem az ökológiai folyamatokat. Eközben erősödött az a meggyőződésem, hogy nem ott kezdődik az ökológiai tudatosság és a környezetvédelem, hogy magánemberként az atmoszféra állapotáról merengünk, hanem ott, hogy például kicseréljük az égőt energiatakarékos fényforrásra vagy megerősítjük a lakásunk hőszigetelését.
A biztosítók mindig is érzékenyek voltak a környezetvédelemre, a már említett hosszú távúság miatt is. Nálunk egy szerződés 15-20 év tartamú, és borzasztóan szeretném, hogy még húsz év múlva is legyen levegő és víz, s vele élhető világ mindannyiunknak.
TJ: Ön mit tesz a környezetért a hétköznapokban?
FA: Biztos látta Al Gore volt amerikai alelnök Oscar-díjas Kellemetlen igazság című filmjét. A harcos ökopolitikus a film honlapján összefoglalta, hogy mi az a tizenkét legfontosabb dolog, amit egy magánember megtehet. Ezeket a személyes életemre nézve is iránytűnek tartom, és követem őket. Kizárólag energiatakarékos égőt használok, ahol lehet, átállok LED világításra. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot nem csak otthon, hanem itt az irodaházban is. Ahogy jött be láthatta, hogy az elemgyűjtőket helyeztünk el az irodákban. Minden évben van egy napunk, amikor fát ültetünk, vagy éppen takarítást szervezünk. Mivel nagyon sok embert érünk el, ezért nagyon nagy megmozdulások születnek. Próbáljuk terjeszteni a hibrid autókat, de ezt könnyebb mondani, mint csinálni, hiszen ezek drága dolgok. Nagyon jó lenne elérni, hogy a hibrid autók olyan mértékű támogatást kapjanak nálunk is, mint Amerikában vagy Németországban.
TJ: Egy nagyon fontos dolgot említett. A környezettudatos technológiák terjedésének hatalmas lökést adnak az egyes országokban alkalmazott támogatási rendszerek.
FA: Az európai tapasztalatom az, hogy csakis ösztönzéssel lehet nagyon sok mindent elérni. Például a németeknél borzasztó sokáig és nagyon nagy összegekkel ösztönözték a napelemek és napkollektorok terjedését. Ennek is köszönhető, hogy a legtöbb napelemes ház Németországban található, mert a megtérülést felgyorsították azáltal, hogy hatalmas kedvezményekkel lehetett felszerelni ezeket a berendezéseket.
Magyarországon talán 30 év a megtérülése egy napelemnek, emiatt csak a gazdag és elkötelezett emberek azok, akik ezt bevállalják. Tehát az, hogy azok is belevágjanak, akiknek a leginkább kéne - a széles középosztály tagjainak -, csak akkor sikerülhet, ha egy nagyon komoly ösztönző rendszert is beleteszünk a rendszerbe. A megújuló energiák nem fognak maguktól naggyá válni.
Portálunk hírei rendszeresen megjelennek az OzoneNetwork Televízió hétköznap este 10-kor kezdődő Egyenlítő című műsorában
Hozzászólás beküldése
