Interjúk
„Fontos, hogy az alapok meglegyenek”

Gévai Csilla egy környezetvédelemről szóló könyvvel igyekszik a gyerekek számára is érthetővé és kézzelfoghatóvá tenni a környezettudatos gondolkodást. A szerzővel a bemutatón beszélgettünk.
Tiszta Jövő: Mondanál magadról pár szót azoknak, akik esetleg még nem ismernek?
Gévai Csilla: Kulturális antropológiát és magyar szakot végeztem az ELTE-n. Jelenleg gyerekkönyv illusztrátor vagyok a Pagony könyvkiadónál. Hallgatóként kezdtem el foglalkozni az inuit eszkimókkal és az ő sorsuk kapcsán döbbentem rá, hogy olvadnak a jégmezők és a természeti kincseik veszélyben vannak. Ez tizenöt évvel ezelőtt volt és ekkor még nem volt olyan nagy divat ez a téma. Nagyon sokat olvastam erről és rosszul éreztem magam, hogy nem tudok semmit sem tenni ez ügyben. Ekkor merült fel bennem, hogy valamit tenni kellene lokális szinten. Kulturális antropológusként tudtam volna írni a gyerekeknek az inuitokról, de azt gondoltam, hogy nagyobb haszna van annak, ha csinálok majd valamikor egy ilyen könyvet.
Több mesekönyv illusztrálása áll a hátam mögött, de ez az első olyan könyv, melynek az ötletét és a kivitelezését is én végeztem.
TJ: A környezetvédelemről általánosan, vagy pedig egy-egy specifikus területre koncentrálva írsz ebben a könyvben? Gondolok arra, hogy például a napkollektorok működését nehezebb elmagyarázni a kicsiknek.
GCS: Benne van a napenergia is. Láttatni kell velük, hogy vannak a megújuló és nem-megújuló energiák. Különböző problémákat sorolok tizenkét fejezeten keresztül és azt gondolom fontos, hogy az alapok meglegyenek. El kell mesélni az ok-okozati viszonyokat, hogy a klímaváltozás mitől van. Tisztázni kell, hogy mi tehetünk-e róla vagy a környezeti tényezők a felelősek.
Ha ezt a könyvet egy gyerek többször elolvassa, mert többször el kell olvasni ahhoz, hogy összeálljon a teljes kép, akkor kap egy olyan alapot, ami alapján már könnyebben eligazodik a környezetvédelemben. Tisztába kerül olyan alapfogalmakkal, melyek segítségével gondolkodni tud erről a témáról.
TJ: A bemutatón említetted, hogy a szülők is tanulhatnak belőle, hiszen sokszor ők fogják felolvasni a gyerekeknek.
GCS: Azt gondolom, hogy a humor univerzális. Megpróbáltam úgy humoros lenni, hogy az vicces legyen a felnőttek számára és a gyerekek számára is. A gyerekeknek írtam, de a könyv a szülőkhöz is szól.
TJ: Akkor egyfajta tanítva tanulás is érvényesül a Nagyon Zöld Könyv esetében?
GCS: Így van. Felnőttként is azokat a könyveket szerettem jobban, amelyek közvetlenek és nem sajnáltak le. Tehát ez a könyv is szólhat felnőtteknek úgy, hogy partiba veszem őket ebben a témában.
TJ: Mennyire fogékonynak szerinted a szülők a téma iránt?
GCS: Szerintem egyrészt egyre divatosabb ez a téma. Már szinte trendnek látom a környezetvédelemmel való foglalkozást. Ez egyáltalán nem baj, csak tartalma is legyen, ne csak felszíni témákat kapizsgáljunk.
TJ: Mi volt a célod ezzel a könyvvel?
GCS: Mint mondtam évek óta meg akartam írni ezt a könyvet és most láttam elérkezettnek az időt arra, hogy be is fogadják. Nem szerettem volna, ha esetleg csak támadják a nézeteimet. Mindig is fontosnak tartottam, hogy a gyerekeknek is minőségi rajzokat és illusztrációkat készítsek. Csinálni szerettem volna egy olyan környezetvédelemről szóló könyvet, ami vizuálisan és szövegileg is élvezhető és olvasmányos. Azt volt a célom, hogy ha már van rá készségem, akkor egy olyan dologra fordítsam ezt, aminek a tartalma is nagyon fontos.
TJ: Mit teszel a környezetért a hétköznapokban?
GCS: Például nem járok autóval. Ezen kívül alapvető dolgokat: szelektíven gyűjtöm a szemetet, az olajat nem öntöm a vécébe. Ha ezt a három dolgot meg tudom csinálni, már akkor is büszke vagyok magamra. Megpróbálok minél több olyan dologgal foglalkozni, ami másoknak a figyelmét is felkelti. Szeretnék egy figyelemfelkeltő szerepkört betölteni.

Portálunk hírei rendszeresen megjelennek az OzoneNetwork Televízió hétköznap este 10-kor kezdődő Egyenlítő című műsorában



