Interjúk

„Miért nem építünk 200-300 méterrel a földfelszín alá atomerőműveket?” – interjú Városi Gábor festőművésszel

2011.12.15. - 17:22  |  Nincs hozzászólás  |  Oszd meg Facebookon  |  iWiW-en

Tiszta Jövő: Sokat járt külföldön, sok híres művésszel találkozott, sőt, Victor Vasarely villájában is vendégeskedett egy hétig. Összehasonlítva a külföldi és a magyar művészek hozzáállását és munkáját, milyen különbségeket lát a természethez való elkötelezettségükben?

Városi Gábor: Húsz éve, amikor először Svédországban jártam, rögtön felfigyeltem a különbségekre. Általában a svéd emberek tisztelettel bánnak a környezettel. Akkoriban ez a felfogás és hozzáállás nálunk még nyomdokaiban sem járt. A magyar építészeknél pedig főleg nem. Ekkor náluk már a legtöbb építésznél a környezettudatosság, a természet tisztelete kiemelt szerepet foglalt el a tervek elkészítésében és kivitelezésében.

Tiszta Jövő: Több egyedi, az ön nevéhez fűződő épület gazdagítja Budapest látképét. Miközben megálmodja egy újabb remekművét, szem előtt tartja a tervezés során a fenntartható fejlődést?

Városi Gábor: Nem szeretem a szokványos dolgokat, a divatokat, a minimalizmust. 15 éve a mediterrán stílus volt a divat, de lássuk be, a mediterrán házak építészete során a napsütése órák számától kezdve sok mindent a mediterrán területek adottságaihoz mérten terveznek és építenek náluk. Így a mi éghajlatunkon a házak színei és külső ismertetőjeleken kívül praktikus oldala nem volt ennek a stílusnak a „bevezetése”. A legnagyobb kritikus a használat, ugyebár. Most pedig a minimalista házak mennek, de az ember egyszerűen nem minimalista. A fenntarthatóságra való odafigyelés is az elmúlt évek eredménye. Ennek azonban nem egy múló hóbortnak kellene lennie, hanem ahogy már a svédeknél évtizedek óta működik, úgy nálunk és világszerte mindenhol, bele kell építeni a tervezésbe.

Azonban, ahogyan évekkel ezelőtt a hybrid autókat tartották nem költséghatékony beruházásoknak, úgy ma a megújuló energiák piacának feltételei miatt nem engedhető meg minden esetben a zöld technológiák használata. A tőke számol. A tőkének nincsenek érzelmei. Így, ha egy beruházásnál bármennyire is szeretné az ember a környezet megőrzése és védelme érdekében a legjobb döntést hozni a tervezés során, a megvalósítás költségei mégis olyannyira magasak, hogy a tervezett büdzsé jelentősen megemelkedne, a tőke érzelemmentesen kényszerül dönteni.

Tiszta Jövő: Mi lehet a megoldás? Az emberekben, vagy a rendszerben van a hiba?

Városi Gábor: Talán mindkettő, talán egyik sem. Vegyük újra a svédeket. Ők, ha kicsivel is hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez terveik kivitelezése során, biztosan a környezetet kevésbé szennyező megoldást választják, még akkor is, ha annak több tíz év a megtérülése. Azonban az átlag magyar ember nem 20 évre gondol előre. Sajnos ez az anyagfelhasználásában is mutatkozik. Mintha a magyarok sosem hallották volna, hogy ma ültetjük el a jövő magjait.

Tiszta Jövő: Mit javasol?

Városi Gábor: Jogszabályi környezettel is lehetne különböző engedményekkel arra terelni a kivitelezőket, hogy a környezet számára legkevésbé káros technikák használata megérje nekik. Például most egy tervezetnél a bruttó beépíthetőséget szabják meg. Vagyis az ingatlan külső falai adják meg a megengedett nagyságot, ergo a tervezők a falvastagságon fognak spórolni, hogy a belső tér minél nagyobb legyen. Azonban, ha a nettó beépíthetőség szerint lehetne dolgozni, akkor ésszerű keretek között olyan vastag falat lehetne tervezni, ami a hőszigeteléshez optimális. A jó hőszigetelés alapja mindennek. Én például imádok üveggel dolgozni, ami nem a legjobb szigetelő. Ezért ötrétegű üveget használok, ami máris javít ezen a problémán.

Tiszta Jövő: És végezetül az állandó kérdés: megújuló energia vagy atomerőmű?

Városi Gábor: Inkább felvetek egy új lehetőséget: miért nem építünk 200-300 méterrel a föld alá atomerőműveket?

Negyedes Liliána Fédra

Hasonló cikkek:

Mehet