Knauf Insulation

A családi házak szigetelésével késleltethető az ökológiai túllövés

Újabb 6 hat nappal korábbra került az Ökológiai Túllövés Napja, vagyis idén már augusztus 2-án eléri az emberiség azt a pontot, amikor feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez a teljes hazai energiafogyasztás 32%-át kitevő lakóépületek, ezen belül is a családi házak szigetelése is jelentősen hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a közeljövőben két fontos változás várható: 2018-tól tovább szigorodnak az épületek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények, 2021-től pedig kizárólag a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak majd használatbavételi engedélyt. Az új szabályok eredményességét segítheti, hogy a tervek szerint a CSOK igénybevételét kiterjesztik felújításokra is, valamint ha elindul az 1980 előtt épült vidéki kocka-házakra vonatkozó felújítási program is.

A lakosság kétharmada ősztől újra az utcákat fűti

A magyar lakosság mindössze negyede (26,7%) él energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban, így saját bevallásuk szerint idén is milliók fogják az utcákat fűteni a szeptember közepétől elindult fűtési szezonban – derül ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből. Az „Energiahatékonysági KiMitTud?” néven indított kutatás szerint a magyarok 86%-a tisztában van azzal, hogy hőszigeteléssel az őszi, téli fűtési költség akár felét is megspórolhatjuk, 44% mégsem tervez semmilyen energetikai fejlesztést, mert nincs rá anyagi forrása. A felmérés szerint a magyarok 69%-a tudja, mit jelent az energiahatékonyság fogalma, 20% viszont egyszerűen csak a vízzel és energiával történő spórolással azonosítja azt.

Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

Aki nem fejleszt folyamatosan, az lemarad

A világ egyik vezető, és egyben leggyorsabban fejlődő szigetelésgyártó vállalata, a Knauf Insulation magyarországi marketingvezetőjével beszélgettünk. Fókuszban az energiahatékonyság és a vállalati innováció.

Az irodai zaj is károsíthatja az egészségünket

Egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint a magyarok 25%-a gondolja úgy, hogy hangos zajnak van kitéve a munkahelyén, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a zaj következtében keletkező halláskárosodás Európában a leggyakoribb munkahelyi betegség. A zajnak ugyanakkor a halláskárosodás mellett komoly stressz keltő hatása is van. Ez a tényező pedig nem csak azokon a munkahelyeken jelentkezik, ahol a zaj meghaladja a törvény szerint előírt határértéket, ezáltal kötelezővé válik a védőeszközök használata, de a manapság népszerű egyterű irodákban az általános zajnak is lehet pszichére káros hatása. A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelően tervezett és kivitelezett hangelnyelő anyagok, mint a fagyapot hangelnyelő táblák alkalmazásával nem csak gyárcsarnokokban, uszodákban és egyéb sportlétesítményekben, de akár irodákban, óvodákban és más közösségi épületekben is jól csökkenthető a zaj, javítható a helyiség akusztikája.

CSOK-kal kevesebb energiahatékony ház épülhet

A megújult Családi Otthonteremtési Kedvezmény könnyített feltételeitől a pályázók körének bővülését, az építőipar fellendülését is várja a szakma. A Knauf Insulation szakértői szerint azonban az a könnyítés, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a CSOK összegének megállapításánál azt is magával hozza, hogy az energiahatékonysági szempontból jelenleg is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány fog tovább bővülni. Mivel a jogszabály nem írja elő, így az ingatlantulajdonosok felelős, hosszú-távra szóló döntésén múlik majd, hogy új otthonuk ne legyen energiapazarló. Ehhez ugyan további befektetés szükséges a tulajdonosok részéről, de a hőszigeteléssel megtakarítható, akár 50%-kal alacsonyabb fűtésköltségek a 10+10 millió forintos támogatás igénylése esetén jelentősen hozzájárulnak a törlesztő részletek kifizetéséhez is.

Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony

A bérbeadási céllal épített hazai ipari ingatlanok csupán harmada, mintegy 2,1 millió négyzetméternyi raktár, csarnok és logisztikai központ tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek.

Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk ellene

Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. Napjainkban emiatt az unió lakosságának 40%-a, a magyar lakosságnak pedig 25%-a, azaz mintegy 2,5 millió ember él és dolgozik az egészséget is károsító 55 decibeles határértéknél nagyobb zajszint mellett. A környezeti és beltéri zajok káros hatásai ellen ma már korszerű hangelnyelő anyagokkal védekezhetnénk, de mégsem tesszük. A Knauf Insulation szigetelőanyag-gyártó adatai szerint ugyanis a lakás- és irodatulajdonosok, sok esetben pedig a kivitelezők sem tudják, hogy miért kell szigetelni a hangot visszaverő belső falfelületeket vagy a térelválasztó falakat.

Egyszerűen nem lehet vele melléfogni: a hőszigeteléssel mindenki jól jár!

Ha másért nem, a rádióban gyakran hallható „rapreklám” miatt biztosan ismerős a hőszigetelés fogalma, de legalább ekkora az esélye annak, hogy látta már, amint a szomszédnál „hegyekben állnak” a hőszigeteléshez használt gyapotkötegek. De milyen előnyökkel kecsegtet valójában a hőszigetelés, ami messze túlmutat azon, hogy egyszerűen pénzt spórolunk vele.

Energiahatékonyság terén jelentős lemaradásban vagyunk

A magyar családi házak jelentős része energiahatékonysági szempontból elavult. Tudta például, hogy átlagos magyar családi ház kétszer annyi energiát használ fűtésre, mint egy átlagos osztrák családi ház? És azt, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel az energiafogyasztás akár 30-40%-kal is csökkenthető?