A mesterséges intelligencia egy rendkívül sokoldalú terület, melyben egyesül a technológia, pszichológia és filozófia is. Az utóbbi években több előrelépés is született a területen, a legutóbbi nagy sikere Elon Musk OpenAI-jának volt, amikor egy online multiplayer játékban (ami Musk elmondása szerint messze komplexebb, mint a kínai go) sikerült a profi játékosokat megtéveszteni.
Szinte nem is lehet olyan sci-fit találni, amiben ne lennének az emberek mindennapi életét segítő robotok. A kis segítők közlekedési módszerei persze eltérhetnek, de általában zsúfolt helyeken is előfordulnak.
Amikor először megjelent a 3D nyomtatás, sokan vélték úgy, hogy talán néhány iparban lehet majd hasznosítani, de nem lesz nagy jövője. Azonban a technológia mára szépen kinőtte magát, és a mérnökök folyamatosan új lehetőségekkel állnak elő.
Mi történik, ha egy etióp faluban a gyerekek, akik sosem láttak még sem számítógépet, sem nyomtatott betűket, kapnak néhány táblagépet? 5 hónap alatt rájönnek, hogyan módosítsák a szoftvert, aktiváljanak letiltott funkciókat és talán közelebb kerülnek ahhoz is, hogy megtanuljanak olvasni.
Egy új MIT tanulmány szerint 1°C-os hőmérséklet-emelkedés 10%-kal szélsőségesebb időjárást eredményez a trópusi régiókban.
A koncentrált naperőművekben (CSP), mint a spanyolországi Gemasolar és a PS10 erőművek, tükrök – héliosztátok – segítségével irányítják a napsugarakat egy torony felé, ahol ezeket a koncentrált sugarakat először hővé, majd elektromos árammá alakítják át. A CSP-k viszonylag népszerűvé váltak az utóbbi időben, viszont fő hátrányuk az, hogy nagyon nagy területet igényelnek ahhoz, hogy gazdaságosak legyenek. A napraforgók által inspirálva viszont ez a probléma is megoldódhat.
A Nap körülbelül 87 petawatt energiát küld bolygónk felé, ha ennek csak egy kis részét hasznosítjuk, akkor közelebb kerülünk ahhoz, hogy függetlenítsük magunkat a fosszilis energiától. A fény energiává való konvertálása elsősorban a napelemekkel történik, a napelem-technológia pedig rohamosan fejlődik.
