Érdekességek

Vonzóvá teszi a zöld területeket a demográfiai hanyatlás

Kétnapos demográfiai konferencia kezdődött ma Budapesten, a Mercure Hotelben. Az interaktív előadássorozat témája elsősorban az egész Európát érintő demográfiai hanyatlás és az urbanizáció változása. A hétfői, nyitó nap délelőttjén többek között Szaló Péter prezentációját hallgathatta meg az összegyűlt nemzetközi hallgatóság.  A helyettes államtitkár arról beszélt: azzal együtt, hogy a demográfiai hanyatlások gondot jelentenek, a zöld övezetek fejlődésnek indultak.  Több a hely ugyanis a pihenésre, a családok jobban ki tudják használni az üresebb parkokat. Egy olyan könyvön dolgoznak a belügyminisztériumban, ami összefoglalja a klímaváltozás hatásait és ezeket hozzák összefüggésbe több témával, többek között a demográfiai változásokkal is. A könyvet várhatóan még idén nyilvánosságra hozzák és a Tiszta Jövő is részeletesen beszámol róla.

A  European Urban Knowledge Network (EUKN) című konferencia fő témája azonban az: mi teheti vonzóbbá az emberek számára, hogy a városban maradjanak és ne költözzenek a külterületekre, mi az oka a demográfia hanyatlásnak. Erről  szólt Semrei Zoltán, a nemzeti gazdasági minisztérium kutatási vezetőjének felvezetője is: szerinte a városfejlesztés a legfontosabb feladat. Az itt lévő urbanizációs szervezetek fontos feladatot látnak el ebben, ők segíthetnek a megvalósításban.

A rögtön a regisztráció után kapott újrahasznosított papírból készült jegyzetfüzetekre Wladyslaw Piskorz előadása is lejegyzésre került. Elmondta: Európában jelenleg két dolgozó emberre egy inaktív személy jut. Az idősek foglalkoztatása tehát alacsony, ez az élet minden területét befolyásolja. Szerinte Európa kihívásokkal néz szembe: ezt az iskolák iránti csökkenő igény, a nemek közötti egyenlőtlenség csak fokozza. A hozzá hasonló politikusok, szakemberek feladata, hogy ezeket a problémákat kezelje, javítsák a tömegközlekedési feltételeket az idősek számára, javítsák az egészségügyet. Az új kihívásokra az európai tapasztalatokat akarják egyesíteni.

Ezt erősítette Prof. dr. Thorsten Wichmenn a drezdai kutatóintézet vezetőjének  prezentációja is, aki szintén a közös tapasztalatokról és együttműködésről beszélt. Elmondta: a zsugorodó városok problémája nemcsak európai, hanem az egész világot érintő kérdés. Szerinte Velence a leggyorsabban zsugorodó város, de kitért Nagasakira és Seattle-re is, ahol szintén érezhető ez a jelenség. A japán településen a hegyekre külön rendszert építettek ki: robotok segítik a lakosságot a könnyebb közlekedésben, a lejtős területeken gyorsítják a haladást. A  délelőtt egyik legérdekesebb részeként pedig megemlítette a németországi Schwedt városát, ahol az elhagyott épületeket éjszaka megvilágította a vezetőség. A meglepő vállalkozást siker követte: az épületek jelentős részét megvásárolták, rengetegen költöztek ismét a belvárosba.
A délelőtti előadásokat és az ebédet követően interaktív beszélgetések következtek, ahol csoportokra bontva értekeztek a konferencia résztvevői az urbanizációt, a demográfiát érintő fontos kérdésekről.