Érdekességek

Továbbfejlesztésre szorul az Új Széchenyi Terv

Számos olyan elem vált ugyanis részévé, amelyeket a Levegő Munkacsoport már régóta szorgalmazott. Ilyen többek között az egészségügy, az innováció és a szakképzés hangsúlyos támogatása, az energiahatékonyság növelése, a városrehabilitáció, a közösségi közlekedés (ezen belül kiemelten a hazai járműgyártás) fejlesztése, és a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése.

Ugyanakkor az Új Széchenyi Tervnek még nem sikerült megszabadulnia az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapvető hibáitól: az energia-, illetve nyersanyag-igényes tevékenységek elsőbbsége a tudásigényes tevékenységek kárára, a környezetvédelmi (és különösen az éghajlatvédelmi) szempontok háttérbe szorítása, a piactorzító támogatások alkalmazása, valamint – az előzőekkel is összefüggésben – a termelők, a haszonélvezők helyett a társadalom egészét terhelő külső költségek figyelmen kívül hagyása. Mindezen okok miatt a Levegő Munkacsoport javaslatot tett az Új Széchenyi Terv olyan továbbfejlesztésére, amely megfelel az ország érdekeinek és az Európai Unió állam- és kormányfői által egyhangúan elfogadott Európa 2020 Stratégia öt kitörési pontjának (a foglalkoztatás növelése, kutatás-fejlesztés, éghajlatvédelem-energiapolitika, az oktatás javítása és a szegénység csökkentése).

Ha például az Új Széchenyi Terv, mint tervezi, százmilliárdokat fordít gyorsforgalmi utak építésére és egyéb közútfejlesztésekre, azzal egyáltalán nem fogunk kiemelkedni az európai, sőt még a szomszédos országok közül sem. Ha viszont ugyanezt az összeget az oktatásba, a kutatásba és innovációba fektetjük be, akkor Magyarország világraszóló eredményeket érhet el.

A Levegő Munkacsoport javaslatait eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnöknek, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.