Érdekességek

Továbbfejlesztésre szorul az Új Széchenyi Terv

A Levegő Munkacsoport örömmel állapította meg, hogy az Új Széchenyi Tervben érezhető előrelépés történt az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, sőt az előbbi vitairatához képest is.

Számos olyan elem vált ugyanis részévé, amelyeket a Levegő Munkacsoport már régóta szorgalmazott. Ilyen többek között az egészségügy, az innováció és a szakképzés hangsúlyos támogatása, az energiahatékonyság növelése, a városrehabilitáció, a közösségi közlekedés (ezen belül kiemelten a hazai járműgyártás) fejlesztése, és a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése.

Ugyanakkor az Új Széchenyi Tervnek még nem sikerült megszabadulnia az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapvető hibáitól: az energia-, illetve nyersanyag-igényes tevékenységek elsőbbsége a tudásigényes tevékenységek kárára, a környezetvédelmi (és különösen az éghajlatvédelmi) szempontok háttérbe szorítása, a piactorzító támogatások alkalmazása, valamint – az előzőekkel is összefüggésben – a termelők, a haszonélvezők helyett a társadalom egészét terhelő külső költségek figyelmen kívül hagyása. Mindezen okok miatt a Levegő Munkacsoport javaslatot tett az Új Széchenyi Terv olyan továbbfejlesztésére, amely megfelel az ország érdekeinek és az Európai Unió állam- és kormányfői által egyhangúan elfogadott Európa 2020 Stratégia öt kitörési pontjának (a foglalkoztatás növelése, kutatás-fejlesztés, éghajlatvédelem-energiapolitika, az oktatás javítása és a szegénység csökkentése).

Ha például az Új Széchenyi Terv, mint tervezi, százmilliárdokat fordít gyorsforgalmi utak építésére és egyéb közútfejlesztésekre, azzal egyáltalán nem fogunk kiemelkedni az európai, sőt még a szomszédos országok közül sem. Ha viszont ugyanezt az összeget az oktatásba, a kutatásba és innovációba fektetjük be, akkor Magyarország világraszóló eredményeket érhet el.

A Levegő Munkacsoport javaslatait eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnöknek, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.