Érdekességek

Mentőöv a tokhalaknak

Esélyt kaptak a túlélésre a Duna legősibb halfajai közé tartozó tokfélék, melyek az illegális kaviárkereskedelem miatt a kihalás szélére sodródtak a Duna vízgyűjtőterületén. A bolgár hatóságok egy éves halászati tilalmat hirdettek, amivel csatlakoztak a szomszédos Románia tíz éves halászati moratóriumát 2006-ban kihirdető határozatához.

Bulgária, ahol eddig kizárólag a Fekete-tengerre vonatkozott tilalom most először tiltja meg a Dunán is a tokfélék halászatát. A Duna Románia és Bulgária közti határszakaszán Romániában már 2006 óta nem szabad tokfélékre halászni, de ez a védelemre kevés esélyt adott, hiszen a bolgár oldalon továbbra is zajlott a halászat.

A tokfélék tengeri és folyami életfeltételeket egyaránt igényelnek. Életük nagy részét a tengerben töltik, de a szaporodáshoz a folyóvízi körülményekre van szükségük. A Kaszpi-tenger mellett a legfontosabb élőhelyük a Fekete-tenger, a Dunának tehát – mint a Fekete-tengert tápláló legnagyobb folyónak – kulcsszerepe van a megvédésükben.

A tokfélék halászatára szóló egy éves bolgár moratórium azonban csak az első lépés. 2012-től ugyanis további öt éves tilalom várható, s már zajlik is az érintett halfajok megmentését célzó tevékenységek előkészítése. Ennek során többek között a tokok monitorozását és a megfelelő élőhelyekre való visszatelepítését tervezik. A kampány része a halászok tájékoztatása és ismereteik bővítése, valamint a tiltás hatékony betartatása is.

A moratórium fő célja az illegális kaviárkereskedelem visszaszorítása. A kaviár a tokfélék ikrája, ami ételkülönlegességek alapanyagául szolgál hosszú évszázadok óta. Az 1800-as évekig a legnagyobb tokféle, a viza bőséges fogással kecsegtette a magyar Duna szakasz mentén élő halászokat is, de a túlzott halászat a vizák számának csökkenését okozta, a Vaskapu vízerőművek megépítése után pedig szinte lehetetlen, hogy a vizák eljussanak a magyarországi folyószakaszra. „A vízszennyezés, a folyószabályozások miatt eltűnő élőhelyek és a dunai vándorlást a mai napig meggátló vízerőművek egyaránt a populáció csökkenését okozták, de a legnagyobb csapást a kaviárkereskedelem jelenti ezekre a halakra” – szögezi le Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A kaviárkereskedelemből származó nyereség kiemelkedő lehetőségeket nyújt a nehéz sorban élő rétegeknek. Egy kilogramm kaviár piaci ára meghaladhatja a másfél millió forintot. A különféle kaviárok között legértékesebb a hatalmas termetű viza kaviárja. A tokfélék vészes csökkenése miatt 2007-ben valamennyi a Duna alsó szakaszán lévő országban megtiltották a természetes folyóvizekben zajló halászatból származó kaviár kereskedelmét, de ez ennek ellenére – illegálisan és nem kis léptékben – folytatódott. A szabályokat megkerülve az EU-ban lefoglalt kaviár mennyisége a becslések szerint 2000 és 2005 között 12 tonna fölött volt. „Épp itt volt az ideje, hogy a bolgár fél is lépjen, így még maradt esély ezeknek a fajoknak a megmentésére” – hangsúlyozza a szakember.