Érdekességek

Az egy héten át tartó szabadság – és ahogy mi láttuk, avagy a Sziget tisztán

Mi másról szólhat egy több százezres tömegrendezvény, mint a szabadságról, kikapcsolódásról. Mondhatnánk úgyis, hogy a „minden mindegy” életérzésről.

Mondhatnánk úgyis, hogy a „minden mindegy” életérzésről. Pár órán át valakivel a legjobb barátok lehetünk egy koncerten, de születhetnek szerelmi sikertörténetek is – hisz láttunk francia-német szerelmespárt, ahogy első évfordulójukat ünnepelték megismerkedésük helyszínén.

Örök fiatalság egy héten át. Ahol csak a ma számít, ott mégis hogyan kerülhet szóba a környezettudatosság? Hogyan beszélhetünk egy ekkora rendezvény tekintetében fenntarthatóságról, amikor kikerülhetetlen kérdések maradnak nyitva a zaj-, fény-és levegőszennyezés, valamint hulladékkezelés témában? Nézzük, hol tartanak a Sziget fesztivál szervezői e kényes kérdések tekintetében 2011-ben.

Kezdjük a zajszennyezéssel. A környékbeli önkormányzatokkal folytatott vitát a sajtóban mindenki figyelemmel kísérhette – de ezekre nem térünk ki, mivel sem honlapunknak, sem ennek a cikknek nincsenek politikai ambíciói.  Le a kalappal a Nagyszínpad hangmérnökei előtt, ugyanis a koncertek sem a színpad mögötti, sem a környező területeket minimálisan sem zavarták, sőt mondhatni észrevehetetlen volt, ahogy tízezrek tomboltak a basszusra. Csak így tovább.

A fényszennyezés talán még kényesebb téma, különösen, ami a kezelését illeti. Ugyanis minden fellépő más és más igényeket támaszt a fénytechnikával kapcsolatban is, amit mindenképpen biztosítani kell, ugyanis jó műsorhoz tökéletes fények dukálnak. Láttunk ebből is bőven. A Hajógyári-sziget élővilágát ez az egy hét nyilvánvalóan megterheli, de fővárosunkat fényszennyezésének mértékére összességében nyilván nincs hatással. Tehát ez a kérdés is átment a rostán.

Harmadik és legproblémásabb téma a hulladékkezelés kérdése. Koncertek után kiürülő színpad előtti területek a fehér műanyag poharaktól inkább egy havas tájra emlékeztetnek, amit a személyzet minden koncert után hamar összeszed, azonban a hulladék csak helyszínt változtat, probléma ezzel nem lett megoldva.

A következő képet a szakmai VIP részlegen sikerült lencse végre kapnunk. Egyik szemünk sír, a másik nevet. Végre valami, gondoltam először. De az ördög sosem alszik, és máris jött a kontra, hogy miért nincs ez így minden helyszínen. Miért csak a „kiemeltekkel” kivételeznek megint. Vajon az eldobható műanyagpoharak ára, elszállítási és feldolgozási költsége tényleg kevesebb, mint megvenni és kezelni az akár 100-szor újramosható műanyagpoharakat? Vajon mikor látják át a „nagyok” is, hogy a környezettudatosságba való befektetés ugyanúgy megtérül, ha nem jobban? Vajon érdekel-e valakit, hogy az ilyen fesztiválok hulladékának 60-70 %-át teszik ki az eldobható műanyagpoharak? Vajon lesz valaha „Zöld” Szigetünk? Várjuk szeretettel a fejleményeket mihamarabb.