Érdekességek

A klímaberendezések is felelősek az éghajlatváltozásért

2011-ben a globális energiafogyasztás 2,5%-kal emelkedett, Magyarországon összesen 267,5 TWh villamosenergiát fogyasztottunk, aminek hátterében az áll, hogy az extrém időjárás miatt télen jobban fűtjük, nyáron jobban hűtjük otthonainkat. A változást ezért nem csak bőrünkön, de pénztárcánkon is érezzük. Egy klímaberendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli meg egy átlagos család áramfogyasztását, akár 8-10 ezer forinttal terhelve meg villanyszámlánkat. Ezzel szemben a szigetelés télen fűt, nyáron hűt, így mindkét problémára megoldást ad. A Knauf Insulation szakértői szerint árnyékolással és már 10 cm vastag ásvány- vagy üveggyapot szigeteléssel 5-7 fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete, CO2-kibocsátással járó villamos energia használata nélkül.

Kritikus évtized

Az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének tudósai megállapították, hogy évtizedünk kritikus jelentőségű az éghajlatváltozás szempontjából, mivel a Föld közel áll ahhoz a ponthoz, mely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedése. Ha ugyanis az üvegházgázok kibocsátása korlátlanul emelkedik, a Föld hőmérséklete 2100-ra 6 °C-kal is növekedhet. Az ENSZ szakértői szerint ugyanakkor a globális átlaghőmérsékletnek már 2 °C-os emelkedése beláthatatlan, katasztrofális következményekhez vezet és az üvegházhatást fokozó, további spontán CO2-kibocsátással járhat.

Hűteni háromszor drágább, mint fűteni

Az elmúlt évekhez hasonlóan, tavaly is növekedett a világ energiafelhasználása, 2011-ben összesen 2,5%-kal. Riasztó tény, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amit a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni. A megnövekedett energiaigény oka nyáron a fokozódó kánikula, amire sokan a légkondicionáló berendezéseket vélik a legjobb megoldásnak. Az otthonok hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése ugyanakkor háromszor több energiába kerül, mint 1 fokkal való felfűtése, ha az ingatlan nincs megfelelően szigetelve.

A légkondicionálóktól csak melegebb lesz

Nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések használata okozza. A klíma használata azonban ördögi körforgásba taszít bennünket, hiszen a helyiségek hűtésére áramot kell használnunk, aminek előállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, a CO2-kibocsátás fokozza az üvegházhatást, aminek következtében pedig még magasabbra növekszik a külső hőmérséklet. A kör pedig bezárult. Ennek a hatásnak köszönhető a jelenlegi szélsőséges időjárás: míg 2012. május 2-án 33,3 fokkal megdőlt a hatvanéves melegrekord, május 18-án már -2 fok alatti, 39 éves hidegrekordot mérhettünk.

Az Európai Unióban a légkondicionálók áramfogyasztása eléri a 7-10 TWh-t, ami Magyarország teljes, éves háztartási elektromosenergia szükségletével egyezik meg.

Azokban a házakban, amelyek nem szigeteltek, melegebb lehet bent, mint a külső 40 fok körüli hőmérséklet. Ezzel szemben, ha csak a házak homlokzatát szigeteljük, több fokkal is hűvösebbé tesszük a lakást, ráadásul télen nagyobb mértékben tartjuk bent a meleget. A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

A paksi beruházásból minden magyar lakás szigetelhető lenne

A Magyarország növekvő energiaigényének kielégítésére született megoldások közül a paksi atomerőmű bővítését kormányhatározatban nyilvánították nemzetgazdaság szempontjából kiemelt beruházássá a napokban. Szakértők szerint a tervezett fejlesztés mintegy 3.500 milliárd forintba kerül. Ez az összeg, ingatlanonként 1 millió forintos költséget feltételezve, 3,5 millió, azaz csaknem minden magyarországi lakóépület szigetelését fedezné. A lakóépületek szigetelése pedig nem csupán a nyári áramszükségleti csúcsot oldaná meg, környezetbarát módon, de a téli időszakban is 40%-kal csökkentené az ugyancsak CO2-kibocsátó hatású, fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt, ha a lakóépületek magasabb energetikai besorolásúvá válnak.

A magyar családi házak jellemzően F-G besorolásúak, energiaigényük 400-500 kwh/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50 kwh/év körül alakul. Épületeink energiahatékonyabbá tétele, szigetelése révén a lakásokban elfogyasztott energia 40%-a, (152 PJ) megtakarítható lenne, ami országos szinten 6 millió tonna CO2-kibocsátás-csökkenéssel járna együtt. Télen, nyáron.

Megdöbbentő, de a magyar lakóépületek együttes éves fogyasztása vetekszik az ország összes nagyerőművében 1 év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.