Érdekességek

Pálmafák az Antarktiszon?

Régóta ismert, hogy az eocén kor kezdete a Föld történetének egyik legforróbb időszaka, és hogy az Antarktisz ekkoriban jégmentes, a mainál jóval melegebb klímájú terület volt.

A kutatók az Ocean Drilling Research Program keretében az antarktiszi óceánfenéki üledékből vett minták segítségével igyekeztek feltérképezni az eocén kor éghajlatát és élővilágát, mivel a szárazföldön az eljegesedés következtében az 50 millió éves rétegek nagyrészt elpusztultak, a maradékot pedig több ezer méter vastag jégpáncél fedi. A mintákban kétféle növény pollenjét találták meg: az egyik a mai Észak-Ausztráliára és Új-Guineára jellemző éghajlatot kedvelő pálmaféle, míg a másik a hegyvidéki bükk- és fenyőfélék rokona.

A tudósok szerint a különböző növények jelenléte azt jelzi, hogy a part menti területeken a hőmérséklet átlagosan 16°C lehetett, a nyáron akár a 21°C-ot is elérhette, és bár 50 millió éve az Antarktisz ugyanott helyezkedett el, mint napjainkban, tehát télen hónapokig tartott a sötétség, a leghűvösebb időszakokban sem mérhettek volna 10°C-nál kevesebbet.

Az eocén korban a légkörben található szén-dioxid mennyisége a mai érték háromszorosa volt. Dr. James Bendle, a kutatócsoport tagja kijelentette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás eredményeként „visszafelé haladunk az időben.”