Érdekességek

Hogyan adja el a csomagolás az ötletet

Tudom, a barátom utálni fog ezért, de őt fogom most felhozni – „jó” példaként. Ő ugyanis igazi fejlesztő szellem. Már hónapok óta dolgoznak például egy egyedi napelemes hajón. Amikor megkérem, mesélje el, miért gondolja, hogy átütő siker lesz, röviden csak ennyit mond (igaz, nem pont ezekkel a szavakkal): „mert baromi jó”! Mérnök ember, nem kenyere a kommunikáció, ezért újra nekifutok.

A második körben már szuper teljesítményről, csoda akkumulátorról, az elektromos motor hihetetlen jellemzőiről beszél. Talán, ha a negyedét értem. De nem adom fel, tovább faggatom. Ezúttal megtörik a jég és megtörténik a csoda: már nem az innovációról mesél, hanem azt a balatoni délutánt ecseteli, amikor egész nap a vízen vagyunk, anélkül hogy az üzemanyag miatt kellene aggódnunk. Ráadásul mindezt motorzaj nélkül. És íme, a dolog nálam működik is: ez már tetszik! A Facebook oldala, már ha lesz, tőlem biztosan számíthat egy lájkra.

Ezzel a történettel kezdtem, mert egyszerű példája annak, mennyire nehezen megy a mai innovátoroknak a jó kommunikáció. Pedig ha túljutunk a naiv megközelítsen, mely szerint a környezetvédelem egyenlő fák, jegesmedvék és pandák megmentésével, valamint hogy ez csupán egy elszánt civil közösség „feladata”, akkor rádöbbenhetünk, hogy az innovációkkal előrukkoló vállalkozásoknak sokkal több szerepe lehetne a környezeti problémák megoldásában. Mégis, áthidalhatatlannak tűnő szakadék feszül egy zseniális találmány és annak széles körű alkalmazása között. Nem, nem csak a pénz hiánya az ok. Probléma a rossz kommunikáció is.

Jól látható ez azon a wedoldalon, ami egy elektromos autót kínál – anélkül, hogy egy árva képet mutatna róla. Vagy egy másikon, ami a nyitólapon egy olvashatatlanul unalmas cégbemutatkozással kezd, a fióktelep megnyitásának dátumára is kitérve. Rossz kommunikáció az, ha magát a terméket csak keresgélés után találom meg, akkor is kisregény mennyiségű leírás fogad, vagy éppen csak pár sor, de az annyira műszaki, hogy sokadik olvasásra is értelmezhetetlen. Kommunikációból elégtelen, ha nem működik az oldal angol változata, vagy ha egyáltalán nem létezik weboldal (ezért akár már bukás is jár).

Sajnos nem csak a weboldalakkal, de az alapvető hangsúlyokkal is baj van, holott a zöld fejlesztések anyagaiban sokkal plasztikusabban kellene, hogy megjelenjen maga a valós és fontos probléma, amire az megoldást kínál.

A továbbiakban megpróbálok néhány triviálisan egyszerű, mégis semmibe vett, könnyen alkalmazható tanácsot adni azoknak, akik befektetőket kívánnak megnyerni innovációjukhoz, illetve vevőket (akár külföldi piacokat) már kész termékeikhez.

Légy jelen az interneten! Az alap a Facebook oldal, ahol kapcsolódó nemzetközi hírek, vagy fotók posztolásával viszonylag gyorsan tudsz „rajongókat” gyűjteni. Ne csak a cégednek, csinálj oldalt a termékednek is! Ha a WordPress-t választod, néhány egyszerű lépésben percek alatt tudsz blogot létrehozni. A blog nagyon jó eszköz lehet, ha például egy fejlesztés állomásait akarod bemutatni a rajzoktól, a mintadarabokon át, az elkészült álomig. De nem csak Facebook oldalt, vagy blogot, saját weboldalt is készíthetsz ingyen! A Wix vagy a Weebly oldalakon több tucat sablon segítségével, hihetetlenül egyszerűen építhetsz fel professzionális megjelenésű oldalt.

Mutasd meg az innovációd! Használj képeket! Dokumentáld például fekete-fehér fotókon a fejlesztés folyamatát, a csapatmunkát és töltsd fel a Picasa, vagy a Flickr oldalakra. Szó szerint menj minél közelebb a tárgyadhoz: készíts közeli, makro felvételeket. Még egy olyan első pillantásra dögunalmas dologról, mint egy víztisztító készülék, vagy egy granulátum is lehet érdekes képeket csinálni. Sőt, a legtöbb fényképezőgéppel már nagyon jó minőségű HD videók is felvehetők, amiket aztán a vállalkozásod YouTube csatornájára is feltölthetsz. Haladók a Yanko design oldalon további példákat is találhatlnak, milyen trükkökkel lehet egy látványrajzot még vonzóbbá tenni.

A „sercegést add el, ne a kolbászt” – ahogy a Futerra, a téma egyik vezető kommunikációs ügynöksége fogalmaz. Ne az unalmas műszaki adatokról, komponensekről, fizikai mutatókról beszélj – mesélj a paradicsomról, ami a talajjavító technológiádnak köszönhetően nagyobb, pirosabb, egészségesebb. Ne a kilowattokat említsd, hanem a milliókat, amit egy önkormányzat takaríthat meg a mobil vízi-erőműveddel  Természetesen mindehhez egy jó logó és arculat is illik. Számtalan tehetséges magyar grafikust találhatsz a Behance online portfóliói között, ahonnan logó, és termékcsomagolás ötleteket is meríthetsz.

Tudj egy mondatban kommunikálni! Képzeld el, hogy egy liftbe szállsz egy nagy cég vezérigazgatójával, és mindössze 5 emeletnyi időd van meggyőzni arról, támogassa az innovációd! Mit mondanál neki? Ha nem tudod röviden, érthetően és főleg figyelemfelkeltően elmondani, mi az, amid van, miért nélkülözhetetlen, vagy forradalmi az ötleted, senki sem fog felfigyelni rá. Olvasd újra a weboldalad szövegét! Rövid? Laikus számára is érthető? Kellően figyelemfelkeltő?

Ne félj a „zöld” reklámtól! Az újításod valóban a tizedére csökkenti a vízfelhasználást – használd ezt érvként! Tényleg nem tartalmaz mérgező anyagot – hívd fel rá a vevőid figyelmét. Beszélj arról, amitől fejlesztésed nem csak egy tárgy, de egy jó, „világmegmentő” dolog. Küldd el a figyelemfelkeltően megírt, érdekes fotókkal illusztrált anyagodat olyan nemzetközi zöld blogoknak, mint a TreeHugger, vagy az Inhabitat. Kövesd nyomon, mi történik a fenntartható márkák világában a Sustainable Brands oldalán! További tippek a Szuperhős Márkákról: onethingivelearned.com.

Ismerd meg az inspiratív ötletek világát! Végső tanácsként nézz meg minél többet a világ legkreatívabb, leghaladóbb elméinek az előadásaiból, magyar felirattal, a TED-en. Illetve regisztrálj ingyenesen a StumbleUpon oldalon, válaszd ki az „interest” fül alatt a téged érdeklő kategóriákat, pl. technology, alternative energy, biotech, és egyszerű kattintásokkal válogass a több millió felhasználó által ajánlott, jobbnál jobb weboldalak között. Rengeteget lehet tanulni mások sikereiből és kudarcaiból egyaránt.

Tóth Gyula Gábor, dr

a BEE Environmental Communication alapítója
(a cikk megjelent a Ma&Holnap Magazin XIII. évfolyam 1-es számában)

Forrás: https://beeenvcom.wordpress.com