Interjúk

“Nem vagyok bigott”- beszélgetés Dr.Fülöp Sándor ombudsmannal.

Dr. Fülöp Sándor volt a fővédnöke az Egy-Kör elnevezésű környezettudatossági versenynek, amely egyetmisták és főiskolások között zajlott.

Tiszta Jövő: Mikor alakult a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa?
Dr. Fülöp Sándor: Ez egy érdekes dolog, mert a minták  bizottságként működnek például Finnországban és Izraelben. A Finnországi egy nagyon sikeres és jól működő szervezet, az izraeli most éppen szünetel. Magyarországon az országgyűlési biztosok, az ombudsmanok körébe helyezték el ezt az intézményt az ombudsman törvény 2007. novemberi módosításával. A parlament ezt a törvényt egyhangúan, öt párti megegyezéssel fogadta el.
TJ: Tehát ez egy pártfüggetlen szervezet?
FS: Így van. Négy biztos van a szervezetben, akiket a parlament választ a már említett ombudsman törvény alapján hat évre. Ők végzik ezt a munkát, ugyan úgy, mint az ombudsmanok 1808 óta, amikor Svédországban megalapították ezt az intézményt. Azaz panaszokat bírálnak el, és főleg rendszer hibákat vizsgálnak meg. Előfordulhat, hogy mindenki minden jogszabályt betart, de mégis sérülnek az alapvető állampolgári jogosultságok. Ez tipikusan az ombudsmanok területe.
Hasonlóan látunk el parlamenti szószólói feladatokat is. Ez alatt jogszabály véleményezést kell érteni: az elmúlt két évben az erdőtörvényben, a vásárhelyi tervben, vízgazdálkodási törvényben és még legalább fél tucat témában jártunk közben. Mielőtt kihagynám a génbank törvényben is közreműködtünk, azaz az ország mezőgazdasági hagyatékának és örökségének a kérdésében. Tehát ez a két alapvető ombudsmani funkció, melyet a szervezet betölt.

TJ: Mennyire van beleszólásuk az ügymenetbe? Előfordulhat esetleg, hogy az Önök tiltakozása ellenére valamilyen jogszabályt mégis beiktatnak?
FS: Volt már példa az utóbbira is. Formálisan az ombudsmani törvény nem kötelező érvényű a kormányzat számára. Ez egy parlamenti vizsgáló szerv, tehát egy másik hatalmi ághoz tartozik.
Mivel nem a végrehajtói ághoz tartozunk, így nem kötelező érvényűek az állásfoglalásaink a kormány számára. Mondhatni, hogy egy hálózat tagjaként fogalmazzuk meg az álláspontjainkat. Ebben civilszervezetekkel, tudományos és egyházi szervezetekkel, az országos környezetvédelmi tanáccsal együtt alkotunk véleményt egy-egy kérdésben. Az esetek többségében komolyan figyelembe szokták venni az álláspontunkat.
TJ: Mondana pár szót a szervezet összetételéről?
FS: Magyarországon – néhány kivételtől eltekintve – mindig jogászok töltötték be az ombudsmani pozíciókat. Nálunk van intézményesítve egy tudományos és stratégiai főosztály. Itt közgazdászok, biológusok, kémikusok és mérnökök is dolgoznak – mivel a környezetvédelmi ügyek ezt kívánják meg. Utóbbiakat nem lehet csak jogilag vizsgálni.
TJ: Ön mivel járul hozzá a környezet megóvásához a mindennapokban?
FS: Például gyalog járok. Az első dolgom az volt, hogy a hivatali kocsit visszamondtam. Nem vagyok bigott: ha egy diplomáciai fogadásra kell mennem – ahol jobban veszi ki magát -, akkor oda én is autóval érkezek. Bár tegyük hozzá, hogy valószínűleg ott sem köveznék meg ezért az embert. Múltkor Kalocsán volt egy lakossági fórum, megadtam az Elvirán a célállomást és nem ismert ilyen várost. Így oda is kocsival mentem, de igyekszem ezt mindig visszaszorítani. Természetesen a munkámmal is azon vagyok, hogy minél többet tegyek a környezetvédelemért.

Dénes Gergely