Interjúk

„A takarékos szemlélet áthatja a mindennapjaimat is” – interjú Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkárral.

Az Energia 2.0 rendezvény megnyitóján készítettünk egy rövid interjút Bencsik Jánossal. A nagy sajtóérdeklődés és a kezdődő Balkán Fanatik koncert ellenére jutott idő pár fontos kérdésre.

Tiszta Jövő: Nem csak az EU országokban, de például Romániában is kedvezőbbek a kötelező energia átvétel feltételei. Tervezik-e, hogy nagyobb támogatásban részesüljenek a hazai fogyasztók? (A magánszemélyek által megtermelt, de fel nem használt zöld energiát 85%-on veszi meg az állam, míg Romániában 110%-os felvásárlás működik.)
Bencsik János: Döntés született arról, hogy a kötelező átvételi rendszer felülvizsgálata még ebben a ciklusban megtörténik. Egyrészt a kapcsolt és biomassza alapú villamos energiatermelést szeretnénk háttérbe szorítani és ezzel szemben a hő oldali előállítást támogatni. 2012 végéig a tisztán megújuló energián alapuló termelésre vonatkozó szabályozás változatlan marad és 2013 január elsejével fog bekövetkezni a változás.
TJ: Valamilyen konkrét elképzelést tud említeni?
BJ: Egyelőre nem tudok konkrét javaslatról beszámolni.
TJ: Mikortól pályázhatnak és részesülhetnek állami támogatásban magánszemélyek is a ZBR (Zöld Beruházási Rendszer) keretein belül?
BJ: Január elsején került át a minisztériumhoz a ZBR módosításait tartalmazó csomag, melynek felülvizsgálata jelenleg is folyik. Nagyon sok panelpályázatot fedezet nélkül hirdetett meg az előző kormány és többek között ezért végzett csak február végén a korábban benyújtott pályázatok elbírálásával a minisztérium. Ha minden jól megy, akkor március végén elkezdődhet a szerződéstervezetek kiküldése, melynek következtében 39 000 panellakás és 2200 családi ház felújítása kezdődhet meg. Amennyiben széndioxid kvóta bevételt tudunk realizálni az év során, akkor további, már korábban benyújtott pályázatok juthatnak lehetőséghez. Ez 23 000 panellakást érint. Csak ezek megvalósulása után lehet újabb pályázatot kiírni. A ZBR keretein belül nyáron szeretnénk még elindítani egy pályázatot – a szükséges keret ehhez rendelkezésre áll – mely energiahatékony újépítésű lakásokra vonatkozik.

TJ: Az utóbbi időben sok vita zajlott kormány szinten is arról, hogy mely megújuló energiák élvezzenek prioritást Magyarországon. Született-e már konkrét elképzelés az ügyben?
BJ: A kiindulási alap és egyben a kotta a Nemzeti Cselekvési Terv. Ezt a kormány jóváhagyta és január elsején elküldtük Brüsszelbe. Ezt veszi figyelembe a nemzeti energiastratégia is, melyet február elsején szintén jóváhagyott a kormány. Ami a biomasszát illeti, a felhasználás hatékonyságát kell növelni. Az erdőkben termelt tűzifák jelentős része nagyon alacsony hatásfokú erőművekben kerül felhasználásra. Ez gazdaságilag és fenntarthatósági szempontból is kezelhetetlen. Ezen változtatni kell. A következő két hónapban az erdőkre vonatkozó törvényben, illetve az energia előállításra nézve is szigorító intézkedések kerülnek bevezetésre. A „kimeneti” oldalon (erdők) és a „bemeneti” oldalon (erőművek) is szükséges a szigorúbb szabályozás. Például csak emelt hatásfokú berendezésekben lehet majd elégetni a tüzelő anyagot. Azt is tudomásul kell venni, hogy a természet teszi a dolgát, az erdőkben kellő hozam van és ennek megfelelő hozamgazdálkodás folyik. A lényeg, hogy ami tűzifa minősítésű alapanyag, az jó hatásfokú berendezésben kerüljön hasznosításra.
TJ: Mi a véleménye az atomenergiával kapcsolatban? Mennyire tartja tiszta energiának? Gondolok itt az atomhulladék tárolását is érintő kérdésekre.
BJ: Magyarországon az atomenergetikai hulladék átmeneti tárolása biztonságos körülmények között teljesíthető. Erre vonatkozóan a feltételek rendelkezésre állnak. A alacsony radioaktivitású hulladékok hosszú távú tárolására alkalmas tározó építése jelenleg zajlik. A nagy kérdés az, hogy atomenergetikai kutatások mikor jutnak olyan eredményre, hogy biztonságosan lehessen re-processzálni a kiégett üzemanyagot. Így az elhasznált üzemanyag 70%-a újrahasznosíthatóvá válna. A gyakorlati oldalon dolgozók és a tudósok is úgy vélik, hogy egy vagy két évtizeden belül ez megvalósulhat.
TJ: Magánemberként mivel járul hozzá a környezetvédelemhez?
BJ: Én egy eléggé konzervatív beállítottságú ember vagyok. Életem jelentős részét tanyán töltöttem, ahol petróleum lámpával világítottunk, biomasszával fűtöttünk és kútvizet használtunk. Ez a takarékos szemlélet áthatja a mindennapjaimat is. Ennek a családtagjaim nem feltétlenül örülnek mindig. A villany ne égjen feleslegesen, ha a tévét nem nézi senki, akkor ki kell kapcsolni. Ez így van rendjén. Igyekeztünk a fűtési rendszerünket hatékonyabbá tenni egy gázkazán beszerelésével. Azt személyes tapasztalatból mondom, hogy meglévő fűtési rendszerek átalakításával nem kifizetődő szolár rendszerre rákapcsolódni. Ma még csak a melegvíz előállítását érdemes napkollektorral biztosítani.