Interjúk

„Van még mit tanulni”

Gaál Noémivel, a TV2 időjósával a WWF Föld Órája rendezvényen készítettünk interjút. Kíváncsiak voltunk, hogy a szakmailag is érintett tévés miként vélekedik a környezeti változásokkal kapcsolatban.

Tiszta Jövő: Minek köszönhető, hogy megtisztelted jelenléteddel a rendezvényt?
Gaál Noémi: Gyakran értesülök a WWF rendezvényeiről, és ahogy a színpadon is elmondtam természetközeli ember vagyok. Gyerekkoromtól fogva szeretem az állatokat és odafigyelek a természetre. Soha nem is volt bennem kétség, hogy amit a nálam sokkal hozzáértőbbek mondanak arról, hogy mit kell tennünk a környezet állapotának a megőrzéséért, azt beépítsem a hétköznapjaimba. Időjárással foglalkozom TV2-nél, így gyakran nekem is tesznek fel olyan kérdéseket, amire én tulajdonképpen nem is tudok válaszolni, mert nem vagyok kutató. Azt tapasztalom, hogy akik a szakmában vannak, mindig mondják, hogy ez nem így volt korábban és változik a klíma.
TJ: A klímaváltozást elég végletesen szokták megítélni. A szkeptikusok környezeti katasztrófát emlegetnek, míg mások a klímaváltozás tényét is megkérdőjelezik. Neked mi a véleményed ezzel kapcsolatban?
GN: Azt gondolom, hogy valamilyen változás biztos, hogy történik a Földdel. Erre többek között olyan példák vannak, hogy olvadnak a sarki jegek és olyan egyéb jelenségekkel találkozunk, melyek korábban nem léteztek. A híradókban nap mint nap felvillan egy-egy ilyen beszámoló. Az emberek sokszor úgy gondolkodnak, hogy ami nincs a közvetlen közelükben, azt halogatják és a hátuk mögé dobják. Ennek köszönhetően nem is gondolják tovább ezeket a történéseket. Fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy vigyázzanak, mert mindez velük is megtörténhet.  Ezek rendezvények és a különböző kezdeményezések arra is nagyon jók, hogy picit „kioktassuk” az embereket arról, hogy olyan változás is bekövetkezhet a klímában, melyet már nem tudunk kezelni.

TJ: A megelőzéshez kapcsolódva Te milyen tettekkel járulsz hozzá a környezetvédelemhez?
GN: Én csodálkozom azokon az embereken, akik nincsenek azzal tisztában, hogy mit kellene tenniük. Ha már nem használjuk, minden elektromos készüléket egyetlen gombnyomással le lehet kapcsolni.  Energiatakarékos égőket használunk. Igaz, ez kezdetben nagyobb beruházást igényel, de jobban megéri, mint a hagyományos izzók, hiszen már a villanyszámlán is megmutatkozik az előnyük. Nem pazaroljuk a vizet. Számomra mindig is furcsa volt, hogy másoknak ez nem természetes. Mivel kertes házban lakunk, a szelektív hulladékgyűjtés is könnyen megvalósítható és nem kérdéses, hogy melyik szemetet hova teszem. A komposztálás is környezettudatos hétköznapok része. Két kutyával élünk együtt és az ürülék takarítása is evidens. A párom sokat tanított arra, hogyan spóroljak a benzinnel vezetés közben. Hogyan fékezzek, és hogyan ne nyomjam gázt ahhoz, hogy csökkenjen az autó fogyasztása.
TJ: Sok emberrel érintkezel a munkád során és az ilyen rendezvényeken, biztos kialakult benned valamilyen kép az emberek hozzáállásáról. Milyennek látod a magyar társadalmat a klímaváltozással kapcsolatban?
GN: Ezen a téren még sok kívánnivalót hagyunk magunk után. Van még mit tanulni és van hova fejlődni. Tényleg azt szeretném, hogy ne akkor kelljen összekapni magunkat, amikor már késő. Az a baj, hogy érzésem szerint hiányzik a mai emberből a másikra való odafigyelés. Mert nem csak a környezetünkre, hanem egymásra is tekintettel kell lennünk.