Interjúk

Szélkereket, ezret?

Fukusima után újra napirendre került az atomerőművek leállításának kérdése. A Greenpeace szerint elengedhetetlen a nukleáris leszerelés, mivel az erőművek súlyos biztonsági kockázatot hordoznak.

A zöld szervezet úgy véli: a nyugati országok a megújuló energia irányába haladnak, Magyarországnak is ezt a trendet kell követnie, melyre történelmi lehetőséget nyújt az Orbán-kormány kétharmados felhatalmazása. A Mandiner Rohonyi Péterrel, a Greenpeace atomszakértőjével beszélgetett Paksról, megújulásról, háttéralkukról és katasztrófákról.

A Greenpeace egyik közleménye szerint Fukusima óta az atomerőművek leszerelése mér nem energetikai, hanem biztonsági kérdés. Mit jelent ez Közép-Európa számára?
Abban egységes minden szakértő álláspontja, hogy a fukusimai katasztrófa nem jelent komoly veszélyt a térségben. Saját atomerőműveink azonban igen. Paks nem biztonságosabb, mint a hasonló korú nyugati és orosz erőművek, sőt. A legbiztonságosabb technológia ma a reaktor köré épített vasbeton dómkupola, ez 1 százalékos szivárgást engedélyez. Paks esetében, ahol nincs ilyen, ez a szám 10-14 százalék.
A természeti kockázat viszont itt mégiscsak kisebb. Itt nincs szökőár.
A természeti katasztrófán kívül kétharmad részt tervezési és emberi hibák okozzák az atombaleseteket. A kimagasló japán szervezettség és munkakultúra ellenére ilyen mulasztások még ott is voltak.
A 2003-as paksi és a 2006-os forsmarki üzemzavar esetében mégsem történt atombaleset.
Az, hogy  forsmarki üzemzavarból nem lett katasztrófa, csak a szerencsének köszönhető – ezt az erőmű igazgatója mondta. A paksi üzemzavar, mely a kilencvenes és kétezres évek komoly biztonsági fejlesztései után következett be, INES 3 besorolást kapott.  Összehasonlításképp: az első héten a fukusimai eseményeket is csak INES 4-nek minősítették.
Nem lehet ez az információs aszimmetria következménye? Mást mondott a japán kormány, az atomerőmű, a zöld szervezetek és a nemzetközi sajtó is.
Ez sajnos szinte mindig így van az atomenergia körül, ennek oka pedig a transzparencia hiánya. A Greenpeace végig hiteles adatokkal, felhívásokkal állt elő, melyeket 1-2 nappal később a WHO és a hatóságok is átvettek.
Miért nem energetikai kérdés az atomerőművek léte? A világ elektromos áramtermelésének 16 százalékáról, 442 reaktorról beszélünk.
Azért, mert újra láthatjuk, hogy emberek tömegeit érintik a káros hatások. Kész tervek vannak a nukleáris leszerelésre – többek között a Greenpeace-nek is. Terveink részei az ENSZ Környezetvédelmi Szervezetének zöld gazdaság tervének is. A zöld utat választotta Hollandia, Németország és Ausztria, de felülvizsgálja energiapolitikáját Kína is. Ezek valós elképzelések. Mindeközben a világ atomenergia-termelésének megnégyszerezésével is csupán 4 százalékkal lehet mérsékelni a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátást.
Varró László, a Nemzetközi Energiahivatal egyik frissen kinevezett vezetője szerint a világ olajkészletei folyamatosan nőnek. Nem lehetséges, hogy egy esetleges leszerelés után a fosszilis energiahordozók lépnek a képbe?
A zöld irányhoz gazdasági érdek is fűződik. A fentebb említett, zöld politikát választó országokban csökken a nem megújuló energiatermelés támogatása, a megújulóké ezzel szemben nő. A gáz átmenetileg jobb megoldás, mint az atomenergia, hiszen lokális erőművekkel is lehetőség van gázalapú áramtermelésre. Ez esélyt biztosít a biogáz elterjedésére. Varró úr is rámutatott: a gáz nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot.
Mitől jobb a gáz, mint a nukleáris energia? Hiszen sokkal szennyezőbb, a CO2 kibocsátást tekintve is.
A légkörszennyezés és a környezetszennyezés nem ugyanaz. A gáz – amit átmenetinek tekintünk – csak a CO2 szempontjából rosszabb az atomenergiánál. Ezzel szemben Csernobil óta 800 jelentett esetben történt nukleáris szennyezés. A gáz nem okoz nukleáris robbanást, a biogáz pedig az amúgy is keletkező hulladékból nyeri az energia nagy részét.
Magyarországon politikai, diplomáciai és nemzetgazdasági érvek is az atomenergia mellett szólhatnak. Egyes pletykák szerint Magyarország a paksi atomerőmű bővítési szerződésével kompenzálhatja Oroszországot a Szurgutnyeftegaz körüli tőzsdei mizéria és a Malév-ügy miatt. Ez nem írja fölül a leszerelés mellett szóló érveket?
Magyarország fő gazdasági partnere Németország. Ők pontosan ellenkező irányba indulnak, egy atomreaktort végleg, hetet pedig három hónapra már leállítottak. Magyarországnak nem háttéralkuk mentén kell döntenie, hanem a versenyképességet, és az emberek biztonságát kell figyelembe vennie. A nyugat és Kína, de Románia is jobban áll már például szélenergia terén.
A zöld gazdaság biztosítja a KKV-k és a hazai nagyvállalkozások szerepét: pl. napkollektorok, napelemek, szélkerekek, napelemes üvegek gyártására van szükség. A magyar szürkeállomány itt is bizonyít, fontos zöld találmányaink vannak. Ez lehetőség a felemelkedésre, exportálható tudással állhatunk elő.
Megéri hosszútávú elképzelésekért feláldozni az orosz-magyar kapcsolatokat, elhidegülést előidézni?
Nincs köztes út. A megújuló és nem megújuló energia alkalmazása egyszerre nem megy, gazdasági károkat okoz. A két energetikai út versenyét focimeccsként nézve a Greenpeace szerepe olyan, mint egy jó sportriporteré, aki a kedvenc csapatának szurkol, ám hitelesen tudósít.
Rendszerszerű gondolkodásra van szükség: nap-, szél-, és geotermális-, vízenergiára, megfelelő erőforrás-elosztásra, modern információs rendszerekre, és okos hálózatokra, fogyasztóoldali szabályozásra. Számtalan irányra lehet ráállni. A szél bizonyos adottságok esetén már most versenyképes árat biztosít, tíz éven belül ez az egész rendszerre jellemző lesz. A Német Ipari Kamara szerint a napelemes áram ára 2016-ra Magyarországon is a hálózati áram árára esik vissza.
Ha meg is valósul, versenyképes lesz ez a jelenleg legolcsóbb nukleáris energiával szemben?
Paks azért lehet ilyen olcsó, mivel nem a szabadpiaci elvek alapján épült. Új reaktorokkal az atomáram ára minimum a duplájára, vagy akár a triplájára fog nőni.
Állami támogatással, szubvencióval hajtanák végre a zöld forradalmat?
Új állami támogatásokra nincs feltétlenül szükség, de a meglévő támogatásokat zöld elveket követve kellene újraosztani. A magyar kormány kétharmados többsége történelmi lehetőséget biztosít az ilyen irányú lépésekhez. Ezek gazdasági hatásai pedig illeszkednek a kormány nemzetépítő szándékaihoz.
Végszó gyanánt meg tudná mondani, hogy hány szélkerékre van szükség a paksi atomerőmű termelésének teljes kiváltásához? Ez adja jelenleg a belföldi termelés 41,2 százalékát.
Ez a kérdés értelmezhetetlen, mi rendszerben gondolkodunk. Egyébként Paks névleges teljesítménye 2000 MW, 80-90 százalékos átlagos kihasználtsággal működik. Mi 1000 MW szélenergiát tűztünk ki célul, a szélenergia hatásfoka pedig kb. 20 százalék, tehát ehhez 5000 MW-nyi szélkerék szükséges. A fenntartható energiagazdálkodás nem ezen múlik, hanem azon, hogy a rendszert merre alakítjuk.