Interjúk

A design és a környezettudatosság metszéspontja – interjú Horváth Péterrel

Horváth Péter, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ipari formatervező szakos hallgatójának neve ismerősen csenghet, hiszen már több munkája is felhívta magára a média és a szakma figyelmét. A fiatal tervezővel a Biolámpáról, a zöld designról és a jövőre vonatkozó terveitől beszélgettünk.

Tiszta Jövő: A Biolámpa koncepciód gyakorlatilag bejárta az internetet: az idei év elején külföldi és hazai honlapok egyaránt lelkesen cikkeztek az ötletről. Mesélj egy kicsit a koncepcióról! Hogyan működik a lámpa az elméletben?
Horváth Péter: A Biolámpa egy olyan köztéri tárgy, amely a szén-dioxidot oxigénné alakítja át a lámpában lévő algafolyadék segítségével.
A metropoliszokban, nagyvárosokban az autók és gyárak végtermékeinek elégetésekor nagymennyiségű széndioxid és más káros vegyületek szabadulnak fel, ami roncsolja a levegő összetételét, és ebből adódóan mérgezi a környezetet, embereket, állatokat. A tervezett tárgyam megoldást kínál erre a problémára, és emellett egy plusz funkcióval is rendelkezik.
A tárgy működése:
A lámpa felső csövében van egy ventillátor, ami a szmogot beszívja, és elvezeti a lámpa belsejében lévő algafolyadékba. Ez a rendszer egy spirális tartály, amelyben a folyadék tud áramlani, így van ideje a szmogot elnyelni. A spirál végén egy pumpa segítségével a folyadék újra felfele áramlik, így jön létre egy körforgás. A másik cső végén pedig a folyadék kiül, és itt le tudja adni az oxigént. Ezáltal nagyon gyorsan nagymennyiségű levegő is megtisztítható.
A plusz funkció pedig az, hogy környezetbarát üzemanyagot állítana elő. Az alga, vízzel és szén-dioxiddal keverve, napfény hatására oxigént és biomasszát állít elő. A többszöri oxigénleadás után a tartályban maradt biomasszát földalatti csöveken keresztül eljuttatnák a legközelebbi töltőállomásokig, ahol a biomasszából bioüzemanyagot állítanának elő. Itt pedig a környezetbarát autók tudnák felhasználni üzemanyagként. Ezután a lámpákat újra feltöltenék algafolyadékkal.
T.J.: Mi adta az ötletet egy környezetbarát lámpa koncepciójának megalkotásában? Szerinted mitől lett ilyen népszerű az ötleted?
H. P.: Az egész dolog egy nemzetközi pályázattal kezdődött, ahova környezetbarát kültéri tárgyakat kellett tervezni. Először egy kutatást végeztem, hogy melyek a legnagyobb problémák a városokban, így jutottam el a szmoghoz.
Óriási problémát szokott okozni a szmog olyan metropoliszokban, mint New York és Tokió, de néha itthon is érzékelni lehet a hatásait. A szmogot úgy szabályozzák, hogy mérséklik a forgalmat, ami nem mindig a leghatékonyabb, így elkezdtem kutatni az után, hogy mivel lehetne megsemmisíteni a mérgező gázokat. Így találtam rá az algára, és arra, hogy hogyan lehetne felhasználni a jelenlegi problémára, majd a további alapos kutatásnak köszönhetően az is kiderült, hogy bioüzemanyag is előállítható belőle. A pályázaton a több mint négyezer munka közül a legjobb százba került be az enyém. Az a dolog, hogy nagyon sok helyen írtak róla szerintem az ökotudatosság aktualitásának, és annak tudható be, hogy a lámpa két problémát is megold egyszerre.
T.J.: Mi történt a koncepcióval az év eleje óta? Történt-e előrelépés a projektben?
H. P.: Sajnos a tervvel kapcsolatban nem történt semmilyen előrelépés, igaz sokan foglalkoztak vele különböző internetes cikkekben, és megkerestek levélben elég sok helyről, például Indiából, Amerikából és Mexikóból, de ők is azért, hogy a gratulációjukat fejezzék ki, illetve hogy érdeklődjenek afelől,  hogy van-e már kereskedelmi forgalomban ez a dolog, vagy csak egy ötlet. Viszont meg kell említenem azt, hogy ez csak egy koncepció, és sok kísérleten kell még átesnie ahhoz, hogy egy termék legyen belőle, több szakember bevonásával lehetne kikísérletezni azt, hogy a gyakorlatban is működjön. Az is kérdéses például, hogy milyen hatásfokkal működne a tárgy, hogy elég szén-dioxidot tudna-e lekötni, és hogy mennyire érné meg a gyártása.  De igyekszem elérni azt, hogy minél hamarabb megvalósuljon ez az eszköz.
T.J.: Leginkább a Biolámpa koncepciódról vagy ismert. Vannak esetleg más kidolgozott, vagy csak fejben létező terveid, ötleteid? Mi mindent köszönhetsz a Biolámpa sikerének?
H. P.: Természetesen van több ötletem, koncepcióm is, és a Biolámpán kívül más sikereket is elértem. Az egyik ilyen siker szintén egy nemzetközi grafikai pályázat volt, itt figyelemfelkeltő plakátokat kellett tervezni kihalóban lévő állatfajokról.  Ezen a pályázaton szinten bekerült a munkám a legjobbak közé, és ezeket a plakátokat kiállították a 2010-es Tokiói Design Héten. A másik siker pedig a Cheverolet pályázat volt, ahol a II. helyet szereztem meg. Itt egy meglévő autóra kellett grafikát tervezni, és egy olyan színváltós festékkel képzeltem el ezt a munkát, amely hő hatására megváltoztatja a színét, és ha az autót napfény éri, előtűnik rajta a grafika.
A Biolámpa sikerének köszönhetem, hogy több internetes fórumon, magazinban, újságban megjelent a munkám, és nemrégiben egy design pályázatokkal foglalkozó könyvben is viszontlátható volt.
T.J.: Milyen terveid vannak a jövőre nézve? El tudod képzelni, hogy a zöld vagy környezetbarát design berkein belül maradj a jövőben?
H. P.: Mivel ebben a tanévben fogok diplomázni, ezért most ez a legfontosabb, de a jövőben próbálok elhelyezkedni majd ezen a szakterületen, és valószínűleg külföldre is elutazom majd, hogy szélesítsem tervezői látásmódom, és hogy tapasztalatokat gyűjtsek. Mivel ez a téma egyre aktuálisabb, és a problémák egyre égetőbbé válnak, úgy érzem, hogy fontos az, hogy a tervezés összekötődjön a fenntarthatóság fogalmával. Egy tárgy keletkezésétől a kidobásáig végig kell követni azt, hogy milyen hatásai vannak környezetünkre és ránk, majd átalakítani úgy, hogy harmóniában legyen a körülötte lévő dolgokkal. Úgy látom, hogy a mostani tervezési metódusok, folyamatok nagyon emberközpontúak, miközben nem az a cél, hogy kihasználjuk a Föld adta erőforrásokat, lehetőségeket, hanem hogy együtt éljünk azokkal.
T.J.: Úgy tűnik, mintha a magyar vonatkozású munkák, koncepciók sokkal nagyobb nyilvánosságot kapnak külföldön, mint itthon. Hogy látod, megvan itthon a zöld újításokhoz szükséges alkotói és befogadó, illetve fogyasztói oldal is?
H. P.: Úgy érzem, hogy a külföldi országok sokkal nyitottabbak az ilyenfajta látásmódra, ezért jobban felfigyelnek egy koncepcióra vagy tervre, ami a fenntarthatósággal foglalkozik, mint mondjuk egy luxustárgyra. De azt látom, hogy a fiatalabb generáció – itthon is – már tudatosan vásárol környezetbarát dolgokat, vagy próbálja elhagyni a pazarló életmódot, ezért nem gondolom azt, hogy ez valami nagyon ismeretlen dolog lenne az itthoni társadalom számára.

Wohlmuth Kata