Interjúk

„Aki környezetében nem tart rendet, önmagában sem igen képes ezt megteremteni”

Interjú dr. Adamis Annával, akinek többek között az Omega együttes, az LGT s sok más előadó nagyszerű dalszövegeit is köszönhetjük. Maradandót alkotni nemcsak tehetséggel, hanem végtelen kitartással lehetséges. Környezettudatosságáról kérdeztük a legutóbbi díját elnyerő, Belváros Díszpolgára címmel kitüntetett dr. Adamis Annát.

Tiszta Jövő: Hogyan ügyel környezetére a mindennapokban? Mennyire tartja fontosnak a fenntarthatóságot?
dr. Adamis Anna: Igyekszem rendet tartani a környezetemben. Ez az alap. Enélkül nem érzem jól magam. Szerintem, aki a környezetében nem igyekszik rendet teremteni,  az vélhetően önmagában sem igen képes erre.
A szelektív hulladékgyűjtés során sokan inkább csak a papír-, üveg- és a kommunális hulladékot válogatják szét. Erre többen ügyelnek, tapasztalatom szerint. Amire azonban talán nem figyelnek annyira, ám rendkívül veszélyes terület: a gyógyszerek. A fel nem használt vagy lejárt gyógyszereket megfelelő kezelése, így azoknak a  patikába való visszavitele rendkívül fontos. E rendkívüli mérgek által víz, a folyók, a talaj és sorolhatnám, ellenőrizhetetlenül mérgeződik. Ugyancsak elkülönített kezelést és megsemmisítést igényelnek az elhasználódott elemek, a tintapatronok és hasonlók.
Tiszta Jövő: Mennyire véli népszerűnek a környezettudatosságot?
dr. Adamis Anna: Egyre inkább figyelnek rá, főleg ott, ahol megvan a megfelelő infrastruktúra is. Ha például egy adott környéken van szelektív hulladékgyűjtő, a környék lakói nagyobb lelkesedéssel fogják külön-külön gyűjteni a szemetet, hulladékot, papírt, palackokat és mást, mint abban az esetben, ha egy ilyen tároló jóval messzebb esik az otthonuktól.
Tiszta Jövő: Hogyan lehetne még nagyobb népszerűségre szert tenni a fenntarthatóságban?
dr. Adamis Anna: A televízióban már elég sok hirdetés fut, a médiában is foglalkoznak ezzel, szerintem azonban minden vonalon nagyobb aktivitás lenne szükséges. A legfontosabb talán mégis az, hogy az emberek a napi életükben beszéljenek erről a témáról és mindennapjaikban tegyenek érte.
Természetes, hogy az „oktatás” fontos ahhoz, hogy ez az igény megerősödjön. Ki ne emlékezne, hogy már az óvodában milyen nagy szerepet kap a természet, a környezet megismerése, szeretete. A továbbiakban is így kéne folytatódnia. A gyermekek kiérdemelt dicsérete többet ér szinte mindennél. Így nemcsak örömüket találják a környezettudatosságban, hanem csodás elismerést kapnak. A sorozatos pozitív megerősítés nagy erő, s a fenntarthatóság életformává válhat. Közeli és távoli ismerősökhöz, s másokhoz is eljuthat ezúton az üzenet. Ám az ügy nagyobb támogatása és a szigorúbb feltételek bizonyosan szükségesek.

Fotó: Sánta Balázs

Negyedes Liliána Fédra