Környezetvédelem

Civilek a Balatonért

A szervezet kifogásolta, hogy nem szerepel az Új Széchenyi Tervben elég súllyal a Balaton.

Erről Gál Lajos a 34 veszprémi, zalai és somogyi civil szervezetet tömörítő szövetség elnöke, Gyenesdiás polgármestere tájékoztatott pénteken- adta közzé a szervezet. Szerinte a Balaton térségének pozíciói az utóbbi években folyamatosan romlottak, ezért a helyi vállalkozások és civil szervezetek az új kormánytól alapvetően azt várják, hogy forduljanak meg a kedvezőtlen tendenciák.

Míg ugyanis másfél évtizede az országos átlag felett volt a régió értéktermelő képessége és az alatt a munkanélküliségi mutatója, addig az újabb adatok szerint a régió egy lakosra jutó értéktermelése egyre jobban elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség viszont elérte, időszakonként meg is haladja azt – tette hozzá.

A szervezet elnöke kiemelte: ezen tendenciák egyik oka, hogy a kiemelt üdülőövezetbe az országos átlagnál jóval kevesebb fejlesztési forrás jutott az elmúlt támogatási ciklusokban. A BCSZSZ szerint a három különböző statisztikai régió területén fekvő, de gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan együvé tartozó üdülőrégió irányítását a valódi forrásokkal és hatáskörökkel felruházott BFT-nek kellene ellátnia a jövőben is.

Gál Lajos hangsúlyozta: a BFT eddigi munkájának eredményeként a Balatonra vonatkozóan már van megfelelő fejlesztési koncepció, stratégia, sőt részletes fejlesztési terv is, amelyből eddig a részleges sikerek ellenére sem sikerült megvalósítani annyit, amennyi újra versenyképessé tehetné a térséget.

Az újabb, érdemi lépésekhez szükséges az új kormány támogatása – mondta. Mint kifejtette, elsőként el kell végre kezdeni a BFT-ben a pár hónapja félbeszakadt munkát, amelyben a civilek szövetsége a jövőben szavazati joggal kíván részt venni. Hozzátette, hogy a BFT szeptember 10-ére tervezett ülését el kellett halasztani, mert a kormány a mai napig nem nevezte meg sem a tanácsba delegált képviselőjét, sem a tanács új vezetőjét.

A balatoni civilek állásfoglalásukban kifogásolták, hogy nem szerepel kellő súllyal az Új Széchenyi Tervben a Balaton. A vitairatból hiányolták a fejlesztések fenntarthatóságának kiemelését és a környezetvédelem prioritását.

Úgy vélik, a Balaton – mint az ország második legnagyobb turisztikai desztinációja – nagyobb figyelmet és gazdasági támogatást kellene, hogy élvezzen. A megfogalmazott javaslat szerint a magyar egészségturizmus fontos részét kell, hogy képezze a termálvizek mellett a természetes gyógyvizek csoportja, kiemelt módon kezelve a turisztikai vonzerővel bíró természetes tavakat, köztük a Balatont és a Velencei-tavat.

A Balatonnal kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a legfontosabb kitörési pont a rehabilitációs és sportra épített egészségturisztika lehet, amely alkalmas a szezon meghosszabbítására is.

A vitairat erre vonatkozó részével kapcsolatban a szövetség hangsúlyozta: a Balaton vízbázisának védelme, a karsztvízkészlet megőrzése kiemelt jelentőséggel bír, de szükség van a regionális vízellátó rendszerek új alapú stratégiáinak kidolgozására, a térség csapadékvíz-problémáinak megoldására és az egyéb vízkivételek ellenőrzésére is.

Gál Lajos szólt arról is, hogy a Balaton körül élénk civil élet folyik, amelynek a társadalmi szerepvállalásának megfelelő támogatása, megerősítése hiányzik az új kormány terveiből.