Környezetvédelem

Natura 2000 vs. Audi

Mit ér a Natura 2000 besorolás? Van-e jelentősége ennek a minősítésnek, vagy a gazdasági fejlődés mindennél többet ér?

Tegnap jelentették be, hogy a német gyártó 900 millió eurós fejlesztést hajt végre győri üzemben. A bővítéssel 1800 új munkahelyet fognak teremteni. Nem kétséges, hogy a munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő beruházásokra nagy szüksége van hazánknak.

Az autópálya építkezéseknél már megszokhattuk, hogy az ilyen esetekben életbe lépetetett egyszerűsített hatósági rendszereknek köszönhetően kiemelt beruházássá nyilvánították az autópálya építést, így nem kellett környezeti felméréseket végezni. Mint kiderült, a győri gyár bővítésére kijelölt terület szintén Natura 2000 besorolás alatt áll.

Az Audi augusztusban nettó 5,2 milliárd forintért vásárolta meg a Honvédelmi Minisztériumtól a volt lőteret. A 200 hektáros terület átminősítését a vásárlással egy időben indítványozták a németek. Az építkezést már októberben megkezdené a gyártó a nagyobbik telekrész és a jelenlegi gyár között. Ahhoz, hogy Brüsszelben rábólintsanak az átminősítésre, kiemelt közérdek, például munkahelyteremtés szükséges.

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba – megfelelő igazításokkal – beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméjére nevéből is következtethetünk: értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap uniós védettséget. Nem csoda hát, hogy ezek között igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, erdők, ahol évszázadok óta gazdálkodás folyik. Európában a szó szoros értelmében vett "vadon" elvétve található, a táj képét oly régóta formálja az ember, hogy még a természetesnek tartott élőhelyek túlnyomó többsége is így vagy úgy őrzi annak keze nyomát. Európában ezért különösen igaz, hogy a biológiai sokféleségnek meghatározó eleme az a bonyolult kapcsolatrendszer is, amely összeköti az embert a természettel: a háziasított állatok és nemesített növények sokfélesége, a különböző földhasználati praktikák. A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás kerülhet előtérbe.

Forrás: http://www.natura.2000.hu/