Környezetvédelem

Iszapár, timfölddel súlyosbítva

Négyre emelkedett az ajkai timföldgyárnál történt iszapáradás halálos áldozatainak száma, a halottak között két kisgyerek is van, többeket még keresnek. Az elöntött házakba nem engedték vissza az embereket, Devecserben átmeneti szálláshelyet biztosítottak nekik. Az érintett településeken megkezdődött a kármentesítés, amely hónapokig eltarthat. A korábbi hírekkel ellentétben nem szakadt át a gát Kolontárnál, de szivárog a veszélyes anyag. Közben a kormány veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el három megyére.

YouTube előnézeti kép

Az iszap

Az iszap olyan a vízben lebegtetett hordalékból kiülepedő vagy a jégár alatt szállított laza üledék, amely tömegének több mint a fele kőzetliszt. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot az erősebben kötött, tömör aleurolittól. Ezek neve a görög aleuron (= liszt) és lithosz (kő) szavak összevonásából származik.

Az aleurit még egyértelműen laza üledék, az aleurolitot már üledékes kőzetnek tekinthetjük. A törmelékesnek nevezett szemcsék közül a homok és az kőzetliszt zömmel a fizikai, az agyag a kémiai mállás terméke. Ezeket a szemcséket vagy a szél vagy a víz elszállítja eredeti helyükről (előfordul, hogy e két folyamat többször is váltja egymást). A lerakott, laza üledék szövetét, szerkezetét döntően meghatározza, hogy milyen szállító közegből ülepedett ki, és ennek megfelelően máshogyan is nevezzük őket: a szélfútta, zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló üledék a lösz; a vízből ülepedő, zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló üledék az iszap.

A katasztrófát az okozta, hogy a hirtelen jött áradásnál az iszap keveredett a timfölddel és rázúdult a településre, mérhetetlen károkat okozva ezzel.

A timföld

Vízben oldhatatlan; az alumínium-szulfátból előállított alumínium-oxid nagy pelyhes, fehér csapadék; kiszárítva por. Sűrűsége körülbelül 4000 kg/m³.
Tömör állapotban igen ellenálló. Hatszöges rendszerben kristályosodik. Kicsi a hőtágulása, a hőt jól, az elektromos áramot rosszul vezeti. A kristályos alumínium-oxid, a korund igen kemény anyag, a Mohs-féle keménységi skálán a 9. helyen áll. Amfoter jellemű, savakban és lúgokban egyaránt oldódik alumínium-sók és aluminátok képződése közben. Fluorral hevesen reagál, klórral és brómmal csak lassabban alakul halogénvegyületté. Szénnel csak magas hőmérsékleten reagál alumínium-karbid keletkezése közben. Magas hőmérsékleten fémmagnézium hatására alumíniummá redukálódik, és fém-oxidok hatására aluminátokká alakul.