Környezetvédelem

„Kollektív felelőtlenséget örököltünk”

Ezekkel a szavakkal jellemezte Lányi András filozófus korunk társadalmát az Írók Boltjában tartott könyvbemutatón.

Köszönöm, hogy részt vettek ezen a meglehetősen „katasztrofális könyvbemutatón” – zárta a kellemes, végig vidám hangulatban zajló beszélgetést az író. Mondta ezt, utalva a körülményekre, hiszen Az ember fáj a földnek – utak az ökofilozófiához című kötet megjelenésekor az egész országot az iszapkatasztrófa foglalkoztatja.

Számtalan érdekes, az egyéni és kollektív felelősséget boncolgató kérdés merül fel a könyvben, melyek kitűnő alapul szolgáltak egy intenzív párbeszéd kialakulására. A szerző hangsúlyozta, hogy a „fenntartható öngyilkosság” korát éljük, melynek következményeit már saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg. Lassan a csapból is a környezetvédelem folyik, és mégsem teszünk az ügy érdekében semmit, vagy csak nagyon keveset.

Pedig minden helyi szinten dől el. Itt kell az utcákat tisztán tartani, levinni az egy éve kiválogatott fémhulladékot – tette hozzá egy hallgató. Lányi szerint az olyan globális problémákra, mint a környezetszennyezés, nincsenek globális megoldások. Minden más csak „konferencia turizmus”. Mindenkinek a közvetlen környezetét kell rendben tartania, így vállalva az egyéni felelősséget társainkért, a bolygóért.

A beszélgetés végén ismét szóba került Kolontár és az iszapkatasztrófa. Vajon elég nagy figyelmeztetés-e ez az eset? Tanulunk-e belőle?

Sajnos fent áll a veszély, hogy néhány hónap múlva már nem is emlékszünk az esetre, és csak egy régi hír lesz a többi között. Talán jobb lenne, ha a katasztrófák helyett a bölcsesség vinné előbbre az emberiséget.

Lányi szerint a magyar társadalom kitűnő látlelete, ha a lakosok tudtak a fennálló veszélyről, mégsem tettek ellene semmit. Mint egy jelenlevőtől megtudtuk, egy, a gyárban dolgozó technikus aznap nyilatkozott a rádióban, miszerint tudtak a problémáról, de „odafent” nem álltak szóba velük.

Íme a látlelet.

dg