Környezetvédelem

Alaptalan öröm a Duna Stratégia fölött

Az Európai Tanács szerdán egyhangúan elfogadta azt a dokumentumot, amely a Duna Régió Stratégia kapcsán megfogalmazott következtetéseket tartalmazza. A WWF szerint ennek ellenére komoly viták várhatók a részletekről.

A dokumentum egyik fő üzenete ugyanis pont az, hogy a stratégiában most szereplő célkitűzéseket felül kell vizsgálni.

A WWF a leginkább vitás pontnak a dunai hajózás fejlesztését tartja. A Duna Régió Stratégia mostani változatában minden nemzetközi kötelezettséget meghaladó mértékű elvárás szerepel: az, hogy a hajóutat az év teljes időszakában biztosítani kell. A stratégia ezen céljáról szóló aggályát már Németország és a prioritási terület koordinálásáért felelős Ausztria is megfogalmazta április elején.

A hajóutak szélességéről és a hajók merülési mélységéről szóló nemzetközi kötelezettség jogi státusza tehát nem csak Magyarországon vita tárgya. A sokszor példaként emlegetett, hajózási nagyhatalomnak tartott Németország sem kíván feltétlenül igazodni egy kelleténél szigorúbb előíráshoz. Egy olyan fejlesztést, mint a dunai hajózás, nemzetközi összefüggéseiben kellene vizsgálni, és a kitűzött célokban először az érintett országoknak szükséges megállapodni. A Duna Régió Stratégia egyelőre semmilyen megoldást nem hozott e tekintetben.

„A WWF szerint Magyarország ne a mederben zajló beavatkozásokra koncentráljon, hanem az ezt kiegészítő intézkedésekre, mint a flottafejlesztés, a vízállás előrejelző rendszerek fejlesztése, a hajóút kitűzés modernizálása, a kikötői infrastruktúra fejlesztése.” – szögezte le Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója. „Februárban az Európai Parlament is rámutatott: a „tiszta” flotta fejlesztésében rejlő lehetőségekre forrásokat kell találni. Ez Magyarországnak elemi érdeke.” – hangsúlyozta az igazgató.

Jóllehet a Tanács tegnapi ülésén a folyamat folytatásával egyetértett, a tartalomban nem állapodtak meg a tagállamok. Mi több, megfogalmazták, hogy felül kell vizsgálni a Duna Stratégiában jelenleg megjelölt célokat. „Hazánknak az a feladata, hogy megóvja a Duna természeti értékeit és az általuk biztosított ökológiai szolgáltatásokat. A tiszta ivó- és fürdővíz, a horgászat, a sport- és rekreációs lehetőségek védelme életminőségünk szempontjából elemi érdekünk. Ez a hajózási paraméterekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségek figyelembe vételével együtt is megoldható. Ehhez a Zöld Duna Stratégia közlekedésfejlesztési fejezete egyértelmű irányt mutat.” – fogalmazott a szakember.

Hasonló a helyzet a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló NAIADES programmal. „Ez csak akkor segíti igazán a belvízi hajózást, ha mindegyik pillérére biztosítanak forrásokat..Érjük el, hogy az Unió ne csak az infrastrukturális feltételek javítására adjon támogatást, hanem a piacok fejlesztésére, a flottamodernizációra, a munkahelyteremtésre és a képzésre, szemléletformálásra is!” – mutat rá Figeczky. „Ha Magyarország ezt el tudja érni a régiós stratégiában az amúgy is vitás hajóút-paraméterek helyett, az valódi eredményt jelentene.” – fejezte be az igazgató.