Április 26-án délelőtt, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából
rendezett utcaszínház keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace Magyarország energiapolitikai állásfoglalást adott át Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter részére. A nyilatkozatot 10 környezetvédő szervezet [1] készítette és 138 civil szervezet csatlakozott hozzá.  A javaslati anyag arra hívja fel a figyelmet, hogy hazánknak is át kell értékelnie az atomenergiához, illetve az energiatermelés és – fogyasztás rendszeréhez való hozzáállását.

Ma délelőtt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épülete előtt környezetvédő aktivisták  egy  Csernobil  közelében  játszódó  piaci  jeleneten keresztül világítottak  rá  az  atomenergia  veszélyeire  és megemlékeztek a 25 évvel ezelőtt  történt  katasztrófáról.  Az  imitált  zöldséges  standnál  „helyi lakosok” vásároltak, fogyasztottak szennyezett élelmiszereket és kifejezték aggodalmukat  többek  között a sugárszennyezés, a félelemben eltöltött évek és általában az atomenergia veszélyei miatt.

A   környezetvédő  szervezetek  által  készített  javaslat  hat  fő  ponton tárgyalja az energiapolitika helyzetének javítását:

1.  Magyarország  tűzze  ki  célul  az  össztársadalmi  energiafelhasználás
csökkentését;
2. Az elfogadhatatlan társadalmi kockázatok és a jövő nemzedékekre háruló
terhek miatt el kell vetni az atomenergia használatát;
3. Magyarország nem maradhat a fosszilis korszakban, a fenntartható
energiagazdaság építőköveire, köztük a megújuló energiákra kell alapozni
jövőnket;
4. Az energiafelhasználás csökkentésének legnagyobb hazai potenciálja az
épületenergetikában és a közlekedésben van.
5. Szemléletformáló programok, tanácsadó hálózatok segítségével érdemi
támogatást kell nyújtani a lakosságnak és a közösségeknek a szükséges
beruházások hatékony megvalósításához és az életmódváltáshoz.
6. Új szemléletű energiapolitikára van szükség, ezért a kormányzatnak a
társadalom széles körű bevonásával újra kell gondolnia a készülő
energiastratégiát.

„Minél előbb szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy nem létezik a „bölcsek köve”, az olcsó, biztonságos és tiszta energia, amely segítségével a végtelenségig fokozhatjuk fogyasztásunkat egy véges Földön. Át kell alakítanunk életmódunkat: a „kevesebből jobbat” társadalmába kell lépnünk. Az energiafelhasználás csökkentéséhez hatékony gazdasági eszközökre van szükség, amelyek a társadalmi igazságosság figyelembevételével szabályozzák az energiafelhasználást, és a nemzetgazdaságot a takarékosság, a hatékonyság és a megújuló energiák irányába terelik” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

„Az elmúlt években és hetekben történt atomkatasztrófák hatására el kell vetni az új reaktorokról szóló terveket.  Ilyen beruházások nem támogathatók a biztonsági kockázatok, a hulladékkezelés megoldatlansága miatt, de már csak azért sem, mert megvalósulásuk politikai, gazdasági és fizikai hálózatfejlesztési területeken is megakadályozzák egy fenntartható energiagazdálkodás kialakítását és a valódi klímavédelmet. A paksi blokkok élettartam-hosszabbításához nem lehet elég a csupán papírmunkával járó tervezett stressz teszt, mielőbb szükség van független, átlátható
nemzetközi felülvizsgálatra, az elnyűtt blokkok és biztonsági rendszereik fizikai terhelés-ellenőrzéseire is” – hangsúlyozta Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

„Az energiapolitikának a társadalmi igazságosságot is figyelembe kell vennie, ezért csatlakozott az állásfoglaláshoz számos szociális szervezet is. A lakosság igényli az olyan gazdasági eszközöket, amelyekkel a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb mértékben, hatékonyan lehet megvalósítani az energiafelhasználást és az energiaszegénységet csökkentő épületenergetikai beruházásokat. Az utóbbiakra vonatkozó támogatási programokat ki kell terjeszteni a Magyarországon a lakóépületek kétharmadát adó családi házakra is. Emellett szükséges az állandó tájékoztatás, hogy a mindennapi élet során a leginkább rászoruló emberek is élni is tudjanak a lehetőségekkel” – tette hozzá Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója.

[1] Az állásfoglalást készítő 10 környezetvédő szervezet:
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Greenpeace
Magyarország, Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Levegő Munkacsoport,
Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség,
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért, Reflex Környezetvédő
Egyesület, Védegylet Egyesület, Zöld Kapcsolat Egyesület