Környezetvédelem

Attól tartanak Miamiban, hogy a növekvő hajóforgalom elpusztítja a korallzátonyokat

Szerintük a kikötők terjeszkedése elpusztítja ezeket a vízi élőlényeket.

Az állami Környezetvédelmi Osztály valószínűleg nem soká megadja az engedélyt az Army Corps of Engineers-nek, így az 600 napon keresztül szabadon mélyítheti és szélesítheti a kikötőbe vezető csatornát Miami Beach déli részén – számol be a nytimes.com. „Ez nem tesz jót sem a korallzátonyoknak, sem a halállománynak, sem pedig a tengerifűnek” – nyilatkozta Laura Reynolds, a Tropical Audobon Society ügyvezető igazgatója. „De a gazdaságra is vissza fog hatni, hiszen az emberek azért jönnek Miamiba, hogy horgásszanak, hajókázzanak, vitorlázzanak, búvárkodjanak és strandoljanak” – tette hozzá Reynolds.

Floridában az elmúlt 25 év során drasztikusan csökkent a korallzátonyok száma, és a tavalyi hideg időjárás a part menti korallok nagy részét elpusztította. Diego Lirman, a Miami Egyetem tudósa tagja volt annak a csapatnak, amely felmérte a korallok állapotát, és szerinte kb. 70-75%-os volt a pusztulás. A környezetvédők is megkérdőjelezik az öböl mélyítésének a szükségességét, véleményük szerint ugyanis túl nagy árat kell fizetni a kikötői fejlesztésekért, ráadásul nem is biztos, hogy ez a várt mértékben fogja fellendíteni a gazdaságot.

A hajózási szakemberek szerint a miami kikötő kiélezett versenyt folyatat más keleti parti kikötőkkel, mint Port Everglades vagy Fort Lauderdale. De a szakértők azt mondják, hogy elhelyezkedéséből kifolyólag nem versenyezhet olyan nagy kikötőkkel, mint az északabbra lévő Savannah vagy Charleston. „Miami sosem fogja felvenni ezekkel a kikötőkkel a versenyt, hiszen a félsziget déli csücskén fekszik, így ide nehéz eljutni.” – nyilatkozta Asaf Ashar hajózási tanácsadó. De Miami nem szeretne lemaradni a többi kikötőhöz képest, ezért tervezik kimélyíteni a tengert. Várhatóan jövőre kezdik el a munkálatokat.

Az állami környezetvédelmi szakemberek szerint vannak tervek arra nézve, hogy hogyan óvják meg a tengeri élővilágot a mélyítés során bekövetkező károktól. Hét hektárnyi korallt ugyanis közvetlenül érintenek a munkálatok, így az Army Corps of Engineers-t kötelezik majd ezek áttelepítésére. Minden 10 cm-nél nagyobb megkövesedett korallt kötelesek lesznek áttelepíteni, ahogy a 25 cm-nél nagyobb puha korallokat is. Az Elkhorn- és Staghorn-korallokat pedig – amelyek kiemelten veszélyeztetett fajok – korallneveldékbe szállítják majd.

A korallokon kívül nyolchektárnyi tengerifű is veszélybe kerül a kikötő terjeszkedésének következtében. A tengerifű védelmének érdekében kicsit északabbra tolják a 25 hektáros lyuk kialakítását.

Az állam éppen az átalakítások miatt megnövelte a víz iszaposodásának a küszöbértékét is. Ez is aggodalomra ad okot a környezetvédők szerint: „A minimálisra kell szorítani a munkálatok okozta károkat, ezt az irányelvet rendeltük a projekthez.” – nyilatkozta megnyugtatásképpen Mark Thomasson, az engedélyezésért felelős munkatárs.

A valaha gazdag és változatos floridai korallvilág mára már szinte teljesen eltűnt. A tavaly téli hideg a part mentén lévő korallfajok nagy részét kipusztította. „Százéves korallok haltak ki egy hét leforgása alatt, ezek voltak a floridai partvidék ékszerei” – fűzte hozzá Lirman professzor. Az Elkhorn-korall, amely a zátonyok építésében és rögzítésében játszik nagy szerepet, az elmúlt 25 év során majdnem kipusztult a viharok és a hőmérsékletnövekedés következtében. Egy újonnan megjelent tanulmány pedig arra mutat rá, hogy az emberi ürülékből származó baktériumok is felelőssé tehetők az Elkhorn-korallok pusztulásáért. Ugyanis Florida Keys csatornáiból éveken keresztül az óceánba szivárgott, sőt, esetenként ömlött az emberi sár, de mára már korszerűsítették a hálózatot. „Egykor több hektárnyi Elkhorn-korall volt itt az óceánban, ma pedig annyi van, hogy az íróasztalon is elférne” – mondta Ken Nedimyer, a korallok helyreállítását végző alapítvány elnöke. Az alapítvány víz alatti korallneveldékben próbálja helyreállítani az állományt.

Az elmúlt öt évben tudósok és környezetvédők is segítettek a korallzátonyok újraépítésében. A Miami Egyetem négy korallneveldét tart fenn, ahol Elkhorn-, és más fajtájú korallokat is nevelnek. Ezen kívül folyamatosan tanulmányozzák a zátonyokat, hogy kiderítsék, pontosan mitől betegszenek meg és mitől lesznek egészségesek ezek az élőlények. „Egy év alatt egy Elkhorn-korallból százat tudunk tenyészteni” – fűzte hozzá reményt keltően Nedimyer.

A múlt hónapban a Biscayne Nemzeti Park munkatársai azzal a tervvel álltak elő, hogy 16 hektárnyi területet védetté fognak nyilvánítani, hogy megőrizzék a tengeri élővilágot. A tervek között az is szerepel, hogy helyenként teljesen hajó-, ill. csónakmentes zónákat alakítanának ki, másutt pedig sebességkorlátot vezetnének be.

A környezetvédőket az öböl átalakítását végző vállalat óvintézkedései nem nyugtatták meg, attól tartanak ugyanis, hogy a korallok és a tengerifüvek nem fogják túlélni az áttelepítést, valamint hogy a robbantások és a felkavarodó iszap hosszútávon fogják károsítani az óceáni területeket. „Hatalmas megpróbáltatásnak tesszük ki az élővilágot egy olyan ügy érdekében, amely nem biztos, hogy javít a gazdaságon. A Biscayne-öböl éppenséggel kristálytiszta, és ez a tengerifűnek köszönhető, hiszen ez szűri meg az iszapot. Ezt a gyönyörű, sekély öblöt nem biztos, hogy meg lehet őrizni, ha robbantások és egyéb munkálatok kezdődnek el a területén” – osztotta meg aggályait Blanca Mesa, a Sierra Club Miami önkéntese.