Környezetvédelem

Az északi-sarki jég olvadásával vándorolni kezdtek a bálnák

Az északi-tengeri jég olvadásával megnyílt az északnyugati átkelő, így elérhetőek rövidebb hajózási útvonalak, és egyszerűbb a tengeri élőlények vándorlása az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között. A csontvázak és DNS-minták arra utalnak, hogy az amerikai kontinens mindkét oldalán élő grönlandi bálna populációk már keveredtek a múltban is.

Korábban a műholdas nyomkövetőknek köszönhetően a tudósok már megfigyelhették, hogy nyaranta a nyugat-grönlandi és az alaszkai grönlandi bálnák behatolnak az amúgy jégborította kanadai sarkvidékre. 2010 augusztusában egy alaszkai és egy nyugat-grönlandi bálna beúszott az északnyugati átjáróba, és nagyjából tíz napot töltöttek el ott, így a kutatók dokumentálhatták a két populáció keveredését.

A zömök, sötét színű grönlandi bálnák arról ismerhetőek fel, hogy nincs hátúszójuk, és 10 méter hosszúra is megnőhetnek. A vastagtestű egyedek súlya elérheti 75-100 tonnát is. Egész életüket az északi sarkon élik le, ellentétben a többi bálnával, amelyek szaporodás céljából vagy a táplálék hiánya miatt vándorolnak.

A bálnákat a kutatók műholdas nyomkövetőkkel látták el, hogy megtudják, valóban keverednek-e az északnyugati átjáró szabaddá válása következtében. Érdekes felfedezés az is, hogy a bálnák vándorlása az emberi közösségekre is hatással lehetett. Az Alaszkából származó inupiatok valószínűleg a bálnák vándorlási útvonalát követve jutottak el Grönladra az elmúlt ezer év során.

Forrás: http://www.enn.com