Környezetvédelem

Meghalt a kenyai béke Nobel-díjas Wangari Maathai

Wangari Maathai, az első afrikai nő, aki megkapta a Nobel-békedíjat a kenyai erdők megóvása érdekében szervezett kampányainak köszönhetően, hosszú szenvedés után múlt vasárnap halt meg a kórházban.

Maathai 1977-ben alapította a Green Belt Movement mozgalmat melynek célja elsősorban a fák ültetése és a környezet megóvása volt, de a mozgalom a szívén viselte a társadalom peremére sodródott emberek, különösképpen a nők sorsát is. A Green Belt Movement a ’80-as, ’90-es években folyamatosan bővült, így már szélesebb körben kampányolhattak a társadalmi, politikai és gazdasági változások mellett. Maathai az ilyen kampányok során rendszeresen bírálta a kenyai vezetést.

Wangari Maathai, aki 2004-ben kapta meg a Nobel-békedíjat, egész élete során küzdött az afrikai erdők megmentéséért és a korrupció megszüntetéséért, ezért el kellet viselnie halálos fenyegetéseket, nem egyszer megverték, vagy könnygázzal támadtak rá és az ügye mellett harcolókra. „Az ország élete vagy halála forog kockán. A kenyai erdők lassan kihalnak, és ezért teljes mértékben az emberek a felelősek. Nem lehet másként megvédeni a környezetet, mint hogy buzdítod az embereket, tájékoztatod őket, segítesz nekik megérteni, hogy ezek az ő forrásaik is, és ezeket meg kell védeniük” – mondta egyszer Maathai.

Maathai 1940. április 1-jén született a Kenya középső részében található felvidéken. Az USA-ban diplomázott, majd Kenyában első nőként kapta meg doktori címet mint állatorvos, ezt követően professzori állást töltött be a kenyai egyetemen.

„Minding úgy fogunk rá emlékezni mint a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a női jogok és a demokrácia harcosára. Bátor vezető volt. Az energiája és az élethosszig tartó kitartása és elhivatottsága a következő nemzedékben tovább él” – nyilatkozta Kofi Anan, az ENSZ korábbi főtitkára.

1989-ben a tüntetők, élükön Maathai-jal kényszerítették az akkori elnököt, Daniel Arap Moi-t, hogy vonja vissza az Uhuru Parkba tervezett felhőkarcoló építési engedélyét, mert az épületet arra a zöld oázisra tervezték építeni, amit egyik oldalról a Nairobiba vezető autópálya szegélyez.

1999-ben Maathai súlyos sérüléseket szenvedett, mert a Karura-erdő megmentéséért szervezett tüntetésen megverték. A Karura-erdő majdnem 1000 hektáron terül el Nairobi mellett. Az erdő olyan vadaknak ad otthont, mint a bóbitásantilop vagy a cibetmacska, de itt találhatók azok a barlangok is, amelyeket a Mau Mau harcosok laktak a britekkel folyatott harcaik során.

„Egy olyan személyiség távozott most közülünk, aki nemcsak a Kenya, de az egész világ jobbá tételéért küzdött. Elvesztettünk egy nagyszerű elmét, egy nagyszerű nőt, aki rengeteg kenyai életét változtatta meg” – nyilatkozta Gikonge Mugwongo, nairobi lakos.

Maathai úgy gondolt az erdőirtásra, mint öngyilkosságra: „Kiirtani az erdőt egyet jelent a természetes eső- és a vízháztartás, következésképpen a mezőgazdaság felborításával, nem is beszélve azokról az iparágakról, amelyek nagyban függnek a vízenergiától.”

Maathai mozgalma egy idő után egész Afrikában elterjedt, így összesen 47 millió fát ültettek, hogy kompenzálják az erdőirtás okozta károkat. 2006-ban csatlakozott az ENSZ környezetvédelmi programjához, ahol elindította kampányát, melynek célja egy milliárd fa ültetése volt világszerte.

„Távozása korai volt, és nagy veszteség mindannyiunk – gyermekei, rokonai, munkatársai és elvi követői – számára, akik csodálták egy jobb, békésebb és egészségesebb világ iránti elhivatottsága miatt” – adta ki közleményben Maathai mozgalma.

Amellett, hogy Maathai volt a Green Belt Movement alapítója, 2002-ben bekerült a kenyai parlamentbe, és 2003-ban Mwai Kibaki elnök környezetvédelmi miniszterré nevezte ki. Wangari Maathai hetvenegy évesen rákban hunyt el.

Forrás: http://www.reuters.com