Környezetvédelem

Emlékek a kőben

Paul Aharon, az Alabamai Egyetem geológusa még 1997-ben, egy teljesen más projekt miatt terepmunkát végezni jött a szigetre, amely kb. 2400 kilométerre fekszik Új-Zélandtól észak-keletre. „Az üledékrétegeket vizsgáltam, mert arra kerestem a választ, hogy hogyan változott a tengerszint az elmúlt húszmillió évben. Aztán észrevettem a barlangokat.” Aharon felismerte ugyanis, hogy a barlangban lévő cseppkövekből ki lehet olvasni a Föld éghajlatát.

A cseppkő nagyon lassan, évezredek során nő meg, és kalciumból, szénből és oxigénből áll. A folyamatosan csepegő vízcseppek építik fel a kúpalakú cseppköveket. „Egymásra épülő rétegekből áll, mint egy torta” – mondta Aharon. A szén és az oxigén izotópok mennyisége és fajtája minden rétegben más és más, ami az adott réteg felépülése során esett eső mennyiségére utal.

Az eső mennyiségéből pedig ki lehet következtetni, hogy az adott időben El Niño (kevés eső) vagy éppen La Niña (sok eső) periódus volt-e. El Niño esetén Dél-Amerika környékén melegebb a Csendes-óceán, míg a  La Niña a szokásosnál hidegebb vízhőmérséklet esetén alakul ki. A cseppkőből származó adatokat pedig a 106 éve az ember által rögzített adatokkal össze lehett vetni.

Ezen a nyáron Aharon visszatért, hogy néhány cseppkövet magával vigyen az alabamai laborba. A kövek kivésése és hazaszállítása nagy kihívást jelentett. A 140 kilogrammos sziklát megfelezték, egyik felét repülőgéppel, másikat pedig hajóval szállították haza, hogy lefaragjanak kicsit a túlsúly miatt fizetendő extra költségekből.

Hogy jobban megismerjék az El Niño ismétlődésének (oszcillálásának) pontos okait és a Föld éghajlatára gyakorolt hatásait, Aharon azt akarja megvizsgálni, hogy milyen volt a folyamat azelőtt, hogy az ember általi környezetszennyezés a maihoz hasonló nagy mértéket öltött volna. „Vissza kell mennünk azokba az időkbe, amikor az emberek még nem voltak nagy hatással a Föld éghajlatára, és meg kell vizsgálni, hogy akkor milyen időközönként ismétlődtek az El Niño és a La Niña periódusok” – mondta Aharon.

Segíti a kutatást az a tény, hogy a Niue egyedülállóan nem vulkanikus kőzetekből épül fel, mint a legtöbb csendes-óceáni sziget, hanem mészkő alkotja nagy részét, amely elengedhetetlen a cseppkövek kialakulásához. Aharon a következő évben vissza akar térni Niue-re, hogy jobban megvizsgálja a barlangokat. Addig pedig bőven van mit csinálni az alabamai laboratóriumban, hiszen a hazaszállított cseppkövekből az elmúlt 10000 év időjárását tudják megvizsgálni. „Megpróbáljuk évekre lebontani az adatokat, ami azt jelenti, hogy tízezer mintát kell megvizsgálnunk” – fűzte hozzá Aharon. Az eredményekre tehát egy kicsit még várni kell.