Környezetvédelem

Fenntartható mezőgazdaság a Föld és az emberek érdekében

A probléma komoly: jelenleg egymilliárd ember éhezik a Földön, és ha folytatódik a jelenlegi tendencia, 2050-re már több mint kilencmilliárd lakosa lesz a Földnek. Mindeközben a jelenleg bevett mezőgazdasági gyakorlatok az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik a környezetre. Ez azt jelenti, hogy ha nem honosodnak meg fenntarthatóbb gyakorlatok a mezőgazdaságban, akkor a Föld egyre kevésbé lesz képes ellátni a növekedő lakosságot.

Egy kanadai, amerikai, német és svéd szakemberekből álló kutatócsoport létrehozott egy tervet, melynek célja az élelmiszertermelés megduplázása, de úgy, hogy közben csökkentik a mezőgazdaság környezetre gyakorolt káros hatásait. A világ növénynyilvántartásaiból és a műholdfelvételekből nyert adatok segítségével kifejlesztették a mezőgazdaság egy új, globális modelljét.

Navin Ramankutty geográfus, a projekt egyik vezetője, bízik a kutatók közti együttműködésben: „Sok más tudós és gondolkodó javasolt már megoldásokat az élelmezést és környezetet érintő problémákra, de legtöbbször csupán egy aspektusát tudták azoknak kiragadni, és legtöbbször hiányoznak a számok és a konkrétumok a megoldási javaslatokból. A miénk az első olyan munka, melyben ennyi adatot dolgoztak föl, aminek köszönhetően olyan mintázatok mutatkoztak meg számunkra, ami eddig másnak nem. Így egyszerűbb konkrét megoldásokat javasolni az előttünk álló problémákra.”

A kutatók által javasolt programnak öt pontja van:

1. Meg kell állítani a megművelt területek terjeszkedését, különösen azokat, amelyek esőerdők kárára terjeszkednek. Ezt ösztönző intézkedésekkel lehetne elérni, mint az ökoszolgáltatások, a különböző minősítések és az ökoturizmus pénzbeli támogatása. Ezekkel a támogatásokkal csökkenteni lehetne a környezetre gyakorolt negatív hatást, miközben a mezőgazdasági termelés és az ezzel járó jólét nem csökkenne.

2. A mezőgazdasági termelés javítása. Számos afrikai, dél-amerikai és kelet-európai mezőgazdasági régió nem termel annyit, amennyire lehetősége lenne – ezt manapság úgy nevezik, hogy hozamhiány. Ha viszont olyan fajtákat termesztenének itt, amelyek jobban megélnek, valamint javítanának a termesztési eljárásokon és a növények genetikáján, akkor akár 60%-kal lehetne növelni a termelést.

3. Jobb stratégia – és gyakorlat – a termőföldek táplálására.. A vizet, a tápanyagokat és a műtrágyákat legtöbbször aránytalanul használják; ezt a jelenséget a tudósok csak úgy hívják, hogy „Goldilocks problémája”[1]: egyik helyen túl sok, másik helyen túl kevés, és csak nagyon kevés helyen épp jó. Egy átcsoportosítás következtében gazdaságosabb és környeztkímélőbb termelést lehetne létrehozni.

4. Funkciócsere. Ha az elsődleges (vagyis a legjobb minőségű) termőföldeken takarmánynak vagy bioüzemanyagnak való növényt termesztenek, akármilyen hatékonyan is, akkor is az emberi élelmiszerek elől veszik el a helyet. Ha ezeket a jó minőségű termőföldeket inkább emberi fogyasztásra alkalmas növények termesztésére használnák, akkor az egy főre eső megtermelt kalóriamennyiséget 50%-kal lehetne növelni. A nem emberi fogyasztásra termesztett növényeket a rosszabb minőségű földeken lehetne termeszteni.

5. A hulladék mennyiségének csökkentése. A mezőgazdaságban megtermelt élelmiszer egyharmada végzi hulladékként, selejtként, illetve kártevők martalékaként. Egy fenntartható mezőgazdaság esetén ez az arány túl magas, így a hulladék csökkentése is megoldásra váró probléma a jelenlegi rendszerben.

A kutatók arra is tesznek javaslatokat, hogy hogyan lehetne a problémát úgy megközelíteni, hogy a döntéshozó politikusok is érdekeltek legyenek a mezőgazdaság megreformálásban. „A mi javaslatunk első ízben mutatja fel azt a lehetőséget, hogy a lakosság élelmezése és a Föld védelme nem zárja ki egymást. Az újfajta mezőgazdaság kiépítése nagyon nehéz munkát jelent. De nem leheteletlen” – mondta Jonathan Foley, a kutatás másik vezetője.