Környezetvédelem

A nagy öregek

A fákat nem kínozzák az öregedéssel járó genetikai mutációk úgy, mint a szerencsétlen embereket, ugyanis egy részük elpusztulhat, ám közben a többi rész életben marad és növekszik, így akár ezer évekig is elélhetnek. A világ legnagyobb élő organizmusai közé számítanak, energiával és oxigénnel látnak el minket, mégis mintha alulértékelnénk a fákat, pedig valójában lenyűgözőek.

A Redwood Nemzeti Park mélyén él a Hyperion, egy hétszáz éves matuzsálem. Tekintélyes kora már alapvetően tiszteletet parancsol, de ha a magasságát is figyelembe vesszük, akkor pláne. A maga 115,5 méterével a  Hyperiont a világ legmagasabb fájaként tartják számon. A kaliforniai szikvója fenyők, amilyen a Hyperion is, általában nagyon magasak és karcsúak, és Kalifornia ködös tengerparti vidékei élnek.

Bár a kaliforniai szikvója fenyők magassága figyelemreméltó, az óriásfenyők valamiben még őket is túlszárnyalják. A körülbelül 2200 éves, 83,8 méter magas óriásfenyő, a General Sherman több mint 1486 köbméter és 6000 tonna – ezekkel a számokkal pedig kiérdemelte a „Föld legnagyobb élő dolga” címet. A General Sherman a kihívó óriásfenyők közül csak egy paraméterében talált legyőzőre: a General Grant alapkerülete 32,8 méter, míg a Shermané csak 31,3 méter.

A mexikói montezuma ciprus nincs olyan magas, mint a kaliforniai szikvója fenyő, és nincs olyan nagy, mint az óriásfenyő, de ha a kerületet vesszük, akkor ő a csúcstartó. A híres Árbol del Tule alapkerülete 48,8 méter, és több mint 2000 évesnek saccolják. Bár az Árbol del Tule úgy néz ki, mintha több fa törzse nőtt volna össze, a genetikai vizsgálatok megállapították, hogy igazából csak egy – nagyon-nagyon vastag – fáról van szó.

A világ legöregebb fájának egy bristelcone fenyőt, a 4842 éves Matuzsálemet tartják. Tekintélyes korukat annak köszönhetik, hogy az extrém körülmények között való túlélés sem jelent számukra gondot. De persze nem nőnek olyan nagyra sem – a legnagyobb egyed 18,3 méter magas – és növekedésük tempója sem valami gyors – csupán a milliméter töredékével válnak szélesebbé évente. Mivel a bristelcone fenyőkre az emberek jelentik a legnagyobb veszélyt, azt, hogy pontosan melyik fa a Matuzsálem, vagy hogy hol található, nem hozzák nyilvánosságra, hogy elejét vegyék a vandalizmusnak.

Ha hosszú életű fákról van szó, az észak-amerikai nyárfákat is meg kell említeni. Ezeknek a fáknak nagyon bonyolult gyökérrendszere van, és a gyökerek mindaddig a föld alatt maradnak, amíg nincs számukra elég napfény. Az így kinövő törzsek levélbe borulnak, és úgymond klónozással szaporodnak. A fák közös gyökérzete több ezer éves is lehet: a utah-i Pando nevű kolónia gyökérzete például körülbelül 80 000 éves, ez az eddig legöregebb ismert nyárfa kolónia, és a „Legidősebb élő dolog a Földön”. Amit még érdemes megemlíteni a nyárfákkal kapcsolatban, hogy különleges kérgüknek köszönhetően télen is képesek a fotoszintézisre, ráadásul a kéreg sokszor a téli túlélést jelenti az őzeknek és a szarvasoknak is.

Semmilyen fákról szóló írás nem lehet teljes a banyan fák említése nélkül. Bár bonsaiként is nagyon kedveltek, a valóságban a banyan nagyon nagyra megnő: a csavarodó gyökerei és a tekergő ágai akár 100 négyzetméternyi területet is elfoglalhatnak. A banyan fák szaporodása javarészt a madarakon múlik, vagyis azon, hogy hol ejti el a szálló madár a fa magját: ha nem jó talajra landol a mag, akkor sajnos nem lesz belőle fa. A fák furcsa megjelenését az okozza, hogy az ágak is növesztenek gyökereket, melyek a talaj felé növekednek.

Ha különleges fákról beszélünk, akkor talán nem túlzás azt mondani, hogy a lista a végtelenségig bővíthető. Minden egyes fa érték, melyet óvni kell, mert egyszer még az is előfordulhat, hogy nem a fától nem látjuk az erdőt, hanem a kivágott csonkoktól.

Forrás: http://www.environmentalgraffiti.com