Környezetvédelem

Ahová a hajók pusztulni mennek

Még ha nem is tud már tengerre szállni, az ilyen hajókba beépített nyersanyag azért ér még valamit. Manapság a kiöregedett hajók a harmadik világ városaiban található hajóroncstelepekre kerülnek: a fogyasztók szeme elől gondosan elrejtve, ahol olcsó a munkaerő, és enyhék a környezetvédelmi törvények. Itt a hajókat apránként, általában puszta kézzel elbontják, mindent elvisznek, ami még értékes benne.

A bangladeshi Chittagongtól 20 kilométerrere fekvő Fauzdarhatba vezet sok-sok hajó utolsó útja. Több mint húsz hajóroncstelep található a 25 kilométeres partszakaszon: egy ipari vesztőhely, ahol emberek ezrei a kiszolgált hajókból próbálják fenntartani magukat, mindenféle védőfelszerelés nélkül bontják a hajókat, kiszolgáltatva a balesteknek, betegségeknek, mérgező gázoknak és anyagoknak. De Chittagong csak egy a sok hajóroncstelep közül, a pakisztáni Gadaniban található talán még egy ennél is nagyobb, de az indiai Alangban is van egy.

Környezetvédelmi csoportok, mint például a Greenpeace is, próbálták felhívni a figyelmet a hajóroncstelepekre, és arra, hogy mekkora veszélyt jelentenek az emberekre és a környezetre. Mostanra már van némi remény arra, hogy a hajózási nagyvállalatok – társadalmi nyomásra – kiépítsék az ún. „zöld hajó újrahasznosító” létesítmények rendszerét a fejlődő országokban is, ezzel pedig elkezdődhetne a hajóroncstelepek felszámolása.YouTube előnézeti kép

Fotók: flickr.com