Környezetvédelem

Az európai hegyi növényzeten már tapasztalhatók a klímaváltozás jelei

A 2000-től 2009-ig tartó évtized a legmelegebb volt, legalábbis azóta, amióta vannak adatok a globális időjárásról, és miközben helyi tanulmányok már kimutatták, hogy a hegyi növényzet reagál a hőmérséklet növekedésére, egy egész kontinens növényzetét még nem vizsgálták ebből a szempontból – eddig.

Ám a napokban jelent meg egy tanulmány, mely tizenhárom európai országból származó adatot dolgoz fel, és amely egyértelmű és statisztikailag szignifikáns bizonyítékokat szolgáltat arra nézve, hogy a klímaváltozás kontinens-szerte hatással van a hegyi növényekre.

„Eddig is voltak olyan tanulmányok, melyek helyileg kimutatták a jelenséget, és amelyekben a kutatók megpróbáltak globális következtetéseket levonni, de ezúttal sok hegység sok vidékéről származó bizonyítékokról van szó, vagyis e tekintetben egyedülálló a most publikált tanulmány” – mondta Otto Michelsen, a tanulmány egyik társszerzője, a Norvégiai Egyetem kutatója.

A tanulmányban tizenhét hegy hatvan pontjáról összesen 867 mintát gyűjtöttek össze Európa-szerte még 2001-ben, majd 2008-ban újra, így világosan kiderült, hogy az adott területen eredetileg élő növények átengedték a helyüket a melegebb hőmérsékletet kedvelő növények számára.

Pontosabban, a kutatók mind a 764 vizsgált növényfajtához hozzárendeltek egy számot, mely azt tükrözi, hogy az adott növény milyen hőmérsékleten érzi magát a legjobban. Ez a szám tulajdonképpen az ideális magasságot takarja, de mivel a hőmérséklet és a magasság közvetlenül összefügg, az a magasság, ahol a növény található, igazából a növény által kedvelt hőmérsékletet árulja el.

Ezeket a számokat aztán a kutatók összegezték, egy matematikai eljárással minden mintavételi helyszínnek megállapították a „termikus növényzeti mutatóját”. Ezt a mutatót a 2001-es és a 2008-as állapotoknál is kiszámolták, így a mutatók közti változás alapján a kutatók megtudhatták, hogy az adott helyszín növényzete változott-e, és ha igen, melegebb vagy hidegebb hőmérsékletet kedvelő növények kerültek-e az eredeti növényzet helyére. Aztán összesítették mind a tizenhét hegység adatait, aminek következtében rátekinthettek az egész kontinenst átfogó változásokra.

„A növényzetben kevesebb, mint egy évtized alatt lezajlott változás egy gyors válasznak tekinthető a globális felmelegedésre. Habár a változás az egyes hegyi vidékekre lebontva nem jelentős, de kiterjesztve az egész kontinensre, igen szignifikánsnak mondható” – olvasható a tanulmányban.

Két jelentős eredménnyel szolgált a tanulmány: egyrészt fontos, hogy a növényzet változása egyértelműen kimutatható az idő múlásával. Másrészt pedig az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelő növények egyre fentebb húzódnak, így az alpesi növényekkel kell „megküzdeniük” a túlélésért. Ez pedig akár egyes alpesi növényfajták kihalásához, illetve az adott helyről való eltűnéséhez is vezethet, igaz, már az Alpokban megfigyelték, hogy egyes extrém magasban élő növényfajták eltűntek élőhelyük alacsonyabban fekvő részeiről.

Forrás: http://www.eurekalert.org