Környezetvédelem

Riótól – Rióig: a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos folyamatok értékelése

2012. június 20-22-én újra találkoznak a világ vezetői Rio de Janeiróban, hogy megerősítsék a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget, foglalkozzanak mindenekelőtt a zöld gazdaság és a fenntarthatóság intézményrendszerének témaköreivel.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságával, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal és az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal együttműködve – konferenciát szervezett, valamint szakértőkre támaszkodva civil értékelést készített a globális folyamatról, annak eddigi eredményeiről és elmulasztott lehetőségeiről.

Húsz évvel ezelőtt a Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés Világkonferencián, felismerve, hogy a biológiai sokféleség gyors pusztulása, valamint a klímaváltozás gyorsasága a társadalmak alapvető életfeltételeit veszélyezteti, elfogadásra kerültek az azóta Magyarországon is sokat emlegetett és ismertté vált egyezmények a földi éghajlat és biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Ugyancsak jóváhagyásra került a fenntartható fejlődést elősegítő „Feladatok a XXI. századra” c. nemzetközi program. Összefüggésben a fenntarthatatlan környezeti folyamatokat, illetve erősödő szociális feszültségeket, számos régióban a szegénység elmélyülését okozó társadalmi-gazdasági problémák felismerésével és a közös cselekvés szándékával 1992 óta számos nemzetközi találkozót szerveztek, amelyeken újabb és újabb feladatterveket fogalmaztak meg. Eközben a világ népessége meghaladta a hét milliárdot, és ha nagy különbségekkel is, de összességében a fokozódó igények miatt az erőforrás-felhasználás és a környezet-pusztítás gyorsan növekedett.

A korábban elfogadott kötelezettségek többsége eleve nem volt elégséges és jórészt még a végrehajtására sem került sor. A 2012. évi újabb világkonferencia már nem is vállalja fel, hogy áttekintse a kialakult helyzetet, értékelje a korábbi vállalások nem teljesülésének okait, a teendők újbóli tételes meghatározását. Márpedig égető szükség van a nem fenntartható folyamatok és hajtóerőik feltárására, a fenntartható fejlődés nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is betartandó követelményeinek meghatározására.

Németh Tamás, az MTA főtitkára az e témakörben a Magyar Tudományos Akadémián megtartott konferenciát megnyitó előadásában is behatóan foglalkozott a világban mutatkozó fenntarthatatlan folyamatokkal, azok okaival. „Az emberiség összességében a környezet eltartó- és tűrőképességének közelébe ért, bizonyos összetevői esetében már átlépte a határt, s erről “közös” környezetünk fenyegető vészjelzéseket ad.” – hívta fel ezúttal a figyelmet környezetünk tűrőképességeinek határaira Németh Tamás.

Sok minden megváltozott a földi környezetben az elmúlt évszázadokban az emberi hatások következtében. Kiirtottuk, megváltoztattuk a szárazföldek felszínét beborító vegetáció nagy részét, saját céljainkra használjuk a bioszféra szervesanyag-termelésének közel felét, radikálisan csökkentjük változatosságát, lehalásztuk a tengeri halállomány tetemes hányadát, elégetjük a fosszilis tüzelőanyag-készleteket, megváltoztatjuk a Föld klímáját és ózonpajzsát.

Ugyancsak az MTA-konferencia egyik előadója volt Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára, aki a hazai stratégia előkészítésével kapcsolatban is behatóan foglalkozott a fenntartható fejlődés koncepciójával és kiemelte, hogy „A fenntartható fejlődés elérése érdekében sürgős lépésekre van szükség a humán, a társadalmi, a gazdasági és a természeti erőforrások állapotának megőrzéséhez, fenntartásához, illetve fejlesztéséhez. Ez az alapja az előkészített hazai stratégiának, amely figyelembe veszi a nemzetközi folyamatokat is.”

A MTVSZ szervezésében – szakértők bevonásával – elkészült civil értékelés részletes kritikai áttekintést nyújt a nemzetközi és nemzeti szintű folyamatokról, a vonatkozó együttműködési kezdeményezésekről, cselekvési programokról.

„A hamarosan kezdődő ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia céljait tekintve ugyan van szándék a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos általános elkötelezettség megerősítésére, de szó sincs a fenntarthatatlan folyamatok és a korábbi vállalások végrehajtásának átfogó értékeléséről. Ehelyett a középpontba a “zöld gazdaságot” állították, márpedig a fenntartható fejlődés ügyét nem lehet a gazdaságra szűkítetten vizsgálni.” – fejtette ki a Magyar Természetvédők Szövetségének véleményét Schmuck Erzsébet, a szervezet társelnöke

A korábbi “fenntarthatósági” világkonferenciák legalább kísérletet tettek a rendszerszemléletű értékelésre, s foglalkoztak az egymással összefüggő problémakörökkel, együttműködési folyamatokkal, a fenntartható fejlődés konkrét feladataival. Márpedig nélkülözhetetlen a rendszerszemlélet, nem lehet külön-külön értelmezni a fenntartható fejlődés vonatkozásában a társadalmat, a gazdaságot és a környezetet. Ennek ugyanis már most az a következménye, hogy a legnagyobb jelentőséget a gazdasági növekedés kapja, a környezeti szempont – a növekedés környezeti korlátja – pedig rendre háttérbe szorult.

Az elmúlt két évtized nemzetközi folyamatai bebizonyították, hogy nincs meg a kellő közös politikai akarat a fenntarthatóság elérésére, nem teljesültek a korábbi vállalások sem, és ma már remény sem látszik a szükséges lépések megtételére. Ez az őszinteség ideje. A gazdasági és politikai döntéshozóknak tudatában kell lenniük, hogy a jövő terhére kockáztatnak és ha nem változtatnak ezen a gyakorlaton, akkor a jelen kapzsisága felülírja az előrelátást és az elővigyázatosságot.

A számtalan nemzetközi szervezet, program közötti – a fenntartható fejlődéssel céljain, elvein, eszközein alapuló – összhang érdekében alapvető intézményi változtatásokra volna szükség, de úgy látszik, hiába lett a fenntartható fejlődés nemzetközi kormányzása az újabb konferencia egyik témája, az érdekellentétek miatt nem várható e téren sem lényegi előrelépés.

Nemzetközi szinten a kormányközi, nemzeti szinten pedig a kormányzati feladatok mellett kiemelkedő jelentősége van a nem-kormányzati kezdeményezéseknek, beleértve e szervezetek nemzetközi együttműködésében folytatott elemző, stratégia-tervező, érdekérvényesítő tevékenységet, illetve a konkrét térségi, helyi fenntarthatósági programokat.