Környezetvédelem

A GDP növekedés gyorsabb kibocsátásnövekedéssel jár

Némi vigasza lehet a klímavédelemben elkötelezett kormányzatoknak, hogy ha csökken nemzeti össztermékük (GDP), akkor csökken az üvegház hatást okozó gázok nemzeti kibocsátása is.

Egy a klíma kérdéseivel foglalkozó szaklap, a Nature Climate Change által idézett tanulmány szerint azonban a kibocsátás-csökkenés mértéke általában messze nem éri el GDP-csökkenés mértékét – hivatkozik a lapra a trust.org jelentése.

Az Oregon Egyetem kutatói a Világbank 1960 és 2008 közötti országadatait tanulmányozták és ebből azt állapíthatták meg, hogy míg átlagban 0,73 százalékos kibocsátásnövekedéssel járt 1 százalékos GDP-növekedés, addig a hasonló arányú GDP-csökkenés a légkört szennyező anyagok kibocsátásában csupán 0,43 százalékos mérséklődést váltott csak ki, mintegy másfél száz ország adatait tekintve.

A jelenség elsődleges oka, hogy a nehéz gazdasági időkben, azaz a GDP visszaesésének szakaszában a népesség egy többé-kevésbé jelentős része a régebbi, ám ugyanakkor szennyezőbb, azaz nagyobb CO2-kibocsátású energiatermelési megoldásokra áll át.

Mindezek alapján a szakemberek úgy becsülik, hogy a kibocsátással kapcsolatos előrejelzések mutathatnak csökkenő vagy növekvő irányzatot, de hogy mit jelzünk előre, az erősen függ, hogy a nemzetgazdaságok növekedést vagy csökkenést mutatnak-e majd fel. Nem az számít csupán, milyen nagy a GDP, hanem miként jut el mindenkori értékére, folyamatos lassú emelkedéssel, vagy recessziós időszakokkal tördelt gyorsabb növekedés során.

Egy ENSZ-szakértők által kidolgozott forgatókönyv szerint az 1990. évi globális 21000 milliárd dolláros GDP 2100-ra a 235000 és 550000 milliárd dollár közé juthat el. Ez pedig azt jelenti, hogy a globális felmelegedés 1,1 és 6,4 Celsius fok közötti lehet majd.

Erre az évre a világ GDP-jének együttes növekedését 3,5 százalékosra becsüli az IMF.