Környezetvédelem

Ivóvíz a ködből?

A természet mindent megad nekünk, amire szükségünk lehet, a fő kérdés csak az, megvannak-e az eszközeink ezek megfelelő hasznosítására.

Bizonyos növények és állatok nagyon száraz régiókban is képesek (túl)élni, köszönhetően az evolúció során kifejlődött módszereiknek, mellyel nagyon kis mennyiségű vizet is tudnak hasznosítani a levegőből.

Tanulva ezekből a természeti jelenségekből, tudósok régóta igyekeznek olyan technológiák kialakítására, mellyel a ködből nedvességet tudnak kinyerni. Ezt eddig olyan óriási hálókkal oldották meg, amellyel a lecsapódott apró cseppeket egy tartályban ivóvízként tudták összegyűjteni.

Egy online nyilvánosságra tett tanulmány szerint azonban az eddig létező legtöbb ilyen jellegű rendszer jelenleg még messze van az optimális működéstől. Általában ugyanis olyan könnyen elérhető és olcsó műanyagból készítik ezeket a hálókat, melyek pórusai túl nagyok, ez pedig lehetővé teszi, hogy sok víz csússzon át kihasználatlanul a repedéseken.

Egy kutatócsoport azonban, élükön vegyészmérnökökkel, gépész professzorokkal és egyetemi hallgatókkal azt tűzte ki céljául, hogy drasztikusan javítsa az említett rendszerek hatékonyságát, ehhez részletes számításokat és laboratóriumi vizsgálatokat adtak közre.

Eredményeik azt mutatják, hogy amennyiben az eddig használt műanyagot emberi hajszál vastagságú, speciálisan kezelt rozsdamentes acél hálóval helyettesítenék, az lehetővé tenné, hogy a lecsapódott vízcseppek könnyebben a gyűjtőcsatornába jussanak. Az új vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az új anyag a hatékonyságot ötszörösére emelné.

A csapat jelenleg Chilében végzi rendszerének egy éves tesztjét , hogy a tartósság és vízhozam eredményeit a gyakorlatban is megvizsgálhassa. Az alábbi rövid videón pedig azt is láthatjuk, hogy néz ki a valóságban egy ilyen rendszer:

YouTube előnézeti kép

Forrás: http://inhabitat.com/