Magyarországon a teljes energiafogyasztás 32 százalékáért a lakosság felel. Ez az arány sokkal nagyobb, mint például a szomszédos Ausztriában vagy Szlovákiában. Ennek legfőbb okát az energetikailag korszerűtlen otthonokban kell keresni. Pedig mindezen lehetne változtatni. Ráadásul megfelelő szigeteléssel még a környezetünknek is jót tennénk; az energiahatékonysági beruházásoknak köszönhetően ugyanis több millió tonna, feleslegesen kibocsátott szén-dioxidot lehetne megspórolni.
| Magyarországon 2,8 millióra tehető a családi házak száma, és ezeknek alig 25 százalékáról mondható el, hogy korszerű szigeteléssel rendelkezik. Pedig az elpazarolt energia nagy része a korszerűtlen otthonok falain keresztül távozik. Megfelelő szigeteléssel télen, a falak állapotától függően, átlagosan 35- 40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5- 7 fokkal csökkenthető a lakások belső hőmérséklete. Egy 100 nm-es ház esetében a teljes hőszigetelés 1,2-1,5 millió forintba kerülhet, a befektetett pénz azonban 10—15 év alatt megtérül. De ha a teljes energetikai korszerűsítést nem is tesszük meg, már részletekkel- például a nyílászárók cseréje vagy a padlás szigetelése- is jelentős megtakarítást érhetünk el. |
Ördögi kör
Ha energiatakarékosságról esik szó mindenki a téli időszakra és a fűtésszezonra koncentrál, pedig a nyári kánikula legalább olyan jelentős villamos energia-felhasználást generál. A MAVIR ZRt. adatai szerint, tartós kánikulában, a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál. Emiatt a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét. Sőt 2015-ben a nyári csúcsérték már meghaladta a téli csúcsot is. A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátás mértékét. Vagyis ördögi körbe kerülünk, mert minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, épp ami ellen védekezni szeretnénk.
Klíma helyett szigetelés
A klímaberendezésekre azonban létezik környezetbarát alternatíva. Szakértők szerint a természetes anyagokból készült hőszigetelés, árnyékolással együtt 5-7 °C fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét. „Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni. Egy átlagos hűtő berendezés havonta kb. 250 kWhval növeli az áramfogyasztást, vagyis havi 8-10 ezer forinttal magasabb villanyszámlát okoz” – mondta Aszódy Tamás, a világ egyik legnagyobb szigetelésgyártójának, a Knauf Insulation-nak az ügyvezető igazgatója.
Energiahatékonyság és környezetvédelem
Az energiatakarékosság a környezet védelme szempontjából is elengedhetetlen lenne, hiszen több millió tonna szén-dioxid kerül a levegőbe feleslegesen. A fűtéshez, légkondicionáláshoz és világításhoz használt energia előállítása adja az összes széndioxid- kibocsátás több mint 40%-át Európában. Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, A hatékony hőszigetelés által csökkenthető a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást. Épületeink energiahatékonyabbá tétele révén a lakásokban elfogyasztott energia 40%-a megtakarítható lenne, ami országosan 6 millió tonna CO2-kibocsatas-csökkenessel járna együtt éves szinten, az ország földgázimportja pedig akár 4%-ka is csökkenhetne.
Környezetbarát szigetelőanyagok
A korszerű szigetelőanyagok előállításánál ma már a fenntarthatósági szempontok is a legfontosabbak között vannak. Ennek egyik fontos eleme, hogy a szigetelőanyagok előállításához jóval kevesebb energiára van szükség, mint amennyi általuk megspórolunk.
De mit is jelent a “Fenntartható termék” kifejezés a szigetelőanyagok esetében? A Knauf Insulation szigetelőanyagai újrafelhasznált vagy a környezetben bőségesen rendelkezésre álló alapanyagokból készülnek.
|
