Megújuló energiaforrások

Az átalakuló EU-büdzsé szemléletváltásra kényszeríti a magyar agráriumot is

2011.07.30. - 09:36  |  Nincs hozzászólás

A magyar gazdálkodóknak is újabb fontos, kiszámítható bevételi forrást jelenthet az energiaültetvények telepítése és az energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek értékesítése, miután az Európai Bizottság jelezte, a mezőgazdasági kiadások szintje – és így a nyújtható támogatások mértéke – nem emelkedik a következő uniós költségvetési időszakban.

A szalma, venyige, kukorica- és napraforgószár biomassza alapú erőművekben történő hasznosítása azon túl, hogy extra bevételt jelent a termelőknek, hozzájárul az ország klímaváltozáshoz és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó vállalásainak teljesítéséhez. „Az egész hazai megújuló energiaforrás palettát tekintve az egyik legkomolyabb versenyelőnye a biomasszának éppen az, hogy több szállal integrálódik a gazdasági élet körforgásába, miközben ökológiai előnyei bizonyítottak és elvitathatatlanok” – hangsúlyozza Németh Frigyes, a Biomassza Erőművek Egyesülésének elnöke.

Az Egyesület közleményéből kiderül: az Európai Bizottság képviselői június végén jelezték először, hogy az uniós büdzsé jelentős részét kitevő mezőgazdasági kiadások a következő hét éves – 2014-2020 közötti – költségvetési időszakban nagyságrendileg a jelenlegivel megegyező mértékű, 371,7 milliárd eurót tesznek majd ki. Ez a teljes tervezett költségvetés 36,2 százaléka, ami a közös agrárpolitika költségvetési részesedésének jelenlegi 40 százalékos szintje mellett számottevő aránycsökkenést jelent. A fenti összegből a Bizottság előrejelzése szerint az első pillérben 281,8 milliárd euró jut majd a közvetlen támogatásokra és piacsegítésre. További rossz hír a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozások számára, hogy a közös agrárpolitika teljes reformját követően, várhatóan több tagország is (köztük az Egyesült Királyság és Svédország is) az agrárköltségvetés erőteljes megnyirbálását szorgalmazza majd. Ez is arra kell ösztönözze a gazdákat, hogy keressék azokat az eddig fel nem ismert bevételi forrásokat, ahol akár többlet befektetés nélkül is értékesíthetik a korábban értéktelennek tartott melléktermékeket is.

A hazai energetikai stratégiai dokumentumok kiemelt szerepet szánnak az energetika különböző nemzetgazdasági területekkel történő kooperációjának. Ennek a mindkét fél számára előnyös együttműködésnek lehet kiemelkedő terepe a biomassza energetikai hasznosítása. A szilárd biomasszával működő erőművek egy része már ma is képes hasznosítani az energianövényeket, illetve a mezőgazdasági melléktermékeket. A technológia fejlődése és a tény, hogy Magyarország kiemelkedő szilárd biomassza potenciállal rendelkezik, a jövőben lehetőséget biztosíthat azon mezőgazdasági gazdálkodók számára, akik időben képesek felismerni a feltáruló piaci lehetőségeket.

A fának van alternatívája

Hazánkban jelenleg a legnagyobb mennyiségben az erdei faanyagot használják biomassza alapú  energiatermelésre. A tartamos fakitermelés mellett az egyéb célra alkalmatlan (tehát mind a papír-, építő- és bútoripar számára használhatatlan) gyenge minőségű tűzifát égetik el az erőművekben. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon az erdőterületek nagysága az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Köszönhető ez az Európában elsőként itthon megalkotott, és azóta is a legszigorúbbak közé tartozó erdőtörvénynek. Évente mintegy 12 millió m3 faanyag keletkezik, miközben a teljes kitermelés mértéke alig éri el a 6,6 millió m3-t. Ebből az erőművek mindösszesen 1,2-1,5 millió m3 faanyagot égetnek el.

A szilárd biomassza palettán azonban a tűzifának is létezik alternatívája, ez lehetőséget kínál a további bővülésre, az egyensúly fenntartásával. Ezek közül Magyarországon a nagyerőművek jelenleg elsősorban a kínai energianádat és az energianyárfát hasznosítják, míg a kisebb fűtőművek előszeretettel égetik el a helyi gazdálkodóktól felvásárolt mezőgazdasági melléktermékeket is.

A mezőgazdasági hulladék hazánkban elsősorban a kalászosok szalmáját, a kukorica- és napraforgószárat valamint a gyümölcsfák lemetszett gallyait és a szőlővenyigét jelentik. Ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző, azonban a megfelelő beruházások elvégzésével számos hazai biomassza alapú erőmű és hőtermelő átállítható erre a tüzelőanyagra. A mezőgazdasági melléktermékek elégetése ugyanakkor a gazdálkodók számára is előnyös lehet, hiszen a tarlóégetés betiltásával ezeknek a növényi maradékoknak a legnagyobb része hulladékként jelentkezik a gazdaságokban; a talajba nem lehet teljes mennyiségüket beszántani és az állattartás visszaszorulásával a takarmányozási és almozási célra felhasznált mennyiség is alaposan lecsökkent. „Ezzel szemben az eddig hulladékként kezelt mennyiséget az energetikai ágazat jórészt képes lenne átvenni, méghozzá úgy, hogy a gazdálkodók számára új bevételi forrást is jelentene az együttműködés” – hangsúlyozta Németh Frigyes.

Egyes mezőgazdasági haszonnövények hektáronkénti eltüzelhető becsült hulladékának mennyisége
Mennyiség
(tonna/hektár/év)
Fűtőérték
(kWh/kg)
Gabonaszalma 3,5 4,4
Kukoricaszár 4 3,1
Repceszalma 3,5 4,4
Napraforgószár 2,5 3,6
Szőlővenyige 1 3,5
Rizsszalma 1,5 3,8
Energianövény* 10 4,5

*átlagos érték az energetikai ültetvényekre

Forrás: Pro Energia Alapítvány tanulmány

Energianövényt akár több száz hektáron is

Magyarországon napjainkban mintegy 4,2-4,5 millió hektáron zajlik szántóföldi növénytermesztés, ugyanakkor több százezer hektárra tehető azon szántóterületek nagysága, ahol a jelenlegi támogatási rendszer mellett is csak nehezen biztosítható a hagyományos szántóföldi kultúrákkal a profitabilitás. Ezeken a gyakran belvizes területeken vagy csekély termőképességű homokos talajokon eredményesen termeszthetők viszont a fás szárú energianövények. Belvizes, magas vízállású földeken elsősorban a fűzfélék, míg az aszályosabb részeken, a gyenge termőképességű talajokon a nyár és az akác jöhet számításba. A szakemberek szerint hosszabb távon akár 300-400 ezer hektár rövid vágásfordulójú, fás szárú ültetvénynek is lehetne realitása Magyarországon.

A kínai energianád néven is ismert miscanthus 15 évig életképes, a 3,5-4 méter magasra növő nádfajtát a teljes életciklus alatt a második évtől kezdve akár évente két alkalommal is be lehet takarítani a növekedés ütemétől függően. A fás szárú energianyár kétévente éri el a betakarítási méretet. Mindkét növény jól tűri a szélsőséges időjárási körülményeket, és azokon a területeken is jó növekedési átlagot biztosítanak, ahol az élelmiszer alapanyagként számon tartott növényi kultúrákat nem lehet gazdaságosan termeszteni.

Az energiaültetvények hosszú távon – az 5-10-15 éves időtartamú szerződéseknek köszönhetően – olyan bevételt jelenthetnek a termelőknek, amivel a magyar GDP 3-4%-át adó mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektorok további erősítéséhez is hozzájárulnak. „Az energianövények kapcsán nem utolsó szempont, hogy a telepítésükhöz vissza nem térítendő támogatás is igényelhető” – emeli ki az előnyök közül Németh Frigyes. A támogatás lehetőséget teremt arra, hogy az ültetvényt körbekerítsék, aminek a vadkár elleni védekezésben akkor is hasznát veheti majd a gazdaság, ha 10-15 év után annak helyét más szántóföldi kultúra veszi majd át. Ez könnyen megvalósítható, hiszen az energianövény-termesztés nem jár művelési ág váltással, ami egyben azt is jelenti, hogy a szántóföldi növényekre járó támogatást jelenleg ilyen ültetvényekre is megkapják a gazdák.

Kiszámíthatóság, hosszú távon stabil jövedelem, munkahelyteremtés és a szabad kapacitások lekötése, valamint a zöldenergia előállításának jelentősége – fogalmazták meg az előnyöket azok a gazdák, akik tevékenységüket az energianövények termesztésével bővítették ki a pécsi Pannonpower biomassza erőművének vonzáskörzetében. A folyamatosan változó piaci feltételek mellett ugyanis kiemelt előnyökkel jár, ha egy agrárvállalkozás olyan stabil cégekkel tud kapcsolatba kerülni, amelyek 10-15 évre biztosítani tudják a vállalt feltételeket, korrekt módon és időben fizetnek a megtermelt alapanyagért. Ráadásul mindezt úgy tehetik meg, hogy nem „zsákmányolják ki” végleg a területet, hiszen az elégetett növények hamuját visszajuttatva a földbe, az megőrzi termőképességét később más növényi kultúrák számára is biztosítva a megélhetést a területen.
Az érintett régió egésze számára fontos szempont továbbá, hogy az energianövények, így az energianyár, vagy a miscanthus termesztése optimalizálja a meglévő munkahelyek kihasználtságát: a betakarítás, vagy az ültetvény karbantartása akkor végezhető el, amikor más szántóföldi munkák véget értek, így az eddig holt idénynek számító hónapokban is munkát és megélhetést biztosít a családoknak.

A Biomassza Erőművek Egyesüléséről

A 2004. december 2-án megalakult, pécsi székhelyű Biomassza Erőművek Egyesülésének tagjai a pécsi PannonPower Holding Vagyonkezelő Zrt., a kazincbarcikai AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft., az ajkai Bakonyi Erőmű Zrt., valamint 2006-tól a Vértesi Erőmű Zrt. A társaságok gazdasági tevékenységeinek összehangolására, együttműködésük erősítésére és szakmai érdekeik egységes képviseletére alapított szervezet ezek mellett fontos feladatának tekinti a szabályozó hatóságokkal a szakmai partneri viszony kialakítását, a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó jogszabályi háttér fejlesztésének iparági szempontokat is figyelembe vevő előmozdítását. Céljai között szerepel az energiaültetvények telepítési és támogatási rendszerében való aktív, szakmai tapasztalataik megosztásával történő közreműködés, ezzel is hozzájárulva Magyarország európai uniós vállalásainak és kötelezettségeinek teljesítéséhez.

 

Forrás: http://zipmagazin.hu

Rovat további cikkei

Európa legnagyobb tetőnaperőmű-parkja épül a győri Audiban

Az Audi Hungaria Zrt. két logisztikai központjának tetején alakítja ki az...

2019.02.16. - 14:23 tovább »

Tavaly 9 hónap alatt 59,9 megawattal bővült a háztartási erőművek...

Tavaly az első három negyedévben 59,9 megawatt összteljesítményű...

2019.02.01. - 14:13 tovább »

Új módszert dolgoztak ki a bioüzemanyagok előállítására belga és...

Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi...

2019.01.16. - 09:55 tovább »

Friss cikkek

Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltétele

Heti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget,...

2019.06.15. - 12:00 tovább »

Kevesebb repülésre biztatnak svéd kutatók

Kevesebb repülésre biztatják a turistákat svéd kutatók, akiknek - most...

2019.05.27. - 07:15 tovább »

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

2019.04.18. - 10:11 tovább »