Megújuló energiaforrások

Bencsik János: 160 milliárdos átcsoportosítás energetikai programokra

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyért felelős államtitkára a Bányászat és geotermia 2011 konferencián elmondta: a mostani kormány időszakában erre a célra eddig 80 milliárd forint pályázati támogatásról döntöttek, további 40 milliárd forint pályázati kérelem pedig elbírálás alatt van.

E pályázati forrásokkal 200 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, a további 160 milliárd támogatásra pedig jövőre lehet pályázni – fűzte hozzá.

Bencsik János előadásában utalt arra, hogy az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott Nemzeti Energiastratégia három fő energiapolitikai kérdésre – az energiaellátás biztonságának szavatolására, hazánk gazdasági önrendelkezésének erősítésére és a fenntarthatóság felé való, mintegy két évtizedes átmenet elősegítésére – fókuszál.

Az államtitkár szerint “korszakváltás küszöbén állunk”, ugyanis – mint magyarázta – a pénzügyi-gazdasági problémák csupán a tünetet jelentik, mögöttük a természeti és a társadalmi források túlfogyasztása áll.

Ezek kezelésére pedig új gondolkodásmódra van szükség, a gazdaságban a fenntarthatóság érdekében a globalizációról a lokalizációra való váltóátállításra van szükség – magyarázta Bencsik János.

“A környezet a feltételét és egyben gátját jelenti a gazdasági fejlődésnek, a társadalmi jólétnek” – mondta hozzátéve, hogy fontos a piaci érdek, de azt megelőzi a társadalmi közérdek.

A hajdúszoboszlói konferencián Bencsik János bejelentette: a Magyar Állami Földtani Intézet jogutódjaként létrehozzák a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, amelybe beolvad az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, így egy helyen összpontosulnak a hazai ásványvagyonnal összefüggő alap- és alkalmazott kutatások.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben több mint 50 százalékkal emelkedett a világon a széntermelés, s a globális villamosenergia termelés 40 százaléka szénalapú.

A szénfelhasználás tekintetében az Európai Unió Kína, az USA és India után a negyedik helyen áll, s az EU tagországaiban 26 százalék a szénalapú villamosenergia termelés. Az átlag nagy különbségeket takar: míg Lengyelországban ez az arány 90 százalék, addig Franciaországban csupán 4 százalék, miközben Németország “keresi a kiutat az atomdöntés csapdájából” – fejtette ki az előadó.

Bencsik János szerint az európai fosszilis készletek 80 százaléka szén- és lignitalapú, olaj, földgáz alig van jelen.

Magyarországon 3,3 milliárd tonna hasznosítható, kitermelhető szénkészlet van, ebből 0,5 milliárd tonna tiszta szén technológiával termelhető ki – fűzte hozzá.

Ugyanakkor az energiahatékonyság kapcsán megjegyezte: a hazai energiafelhasználás 2030-ig legfeljebb 5 százalékkal növekedhet. A legjobb energia-megtakarítási potenciál pedig az épületenergia területén van.

Jászai Sándor, a Magyar Bányászati és a Földtani Hivatal elnöke emlékezetet rá, hogy immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a bányászat és geotermia konferenciát.

Az idei három napos hajdúszoboszlói tanácskozáson több mint 150 szakember tekinti át az ágazat időszerű kérdéseit, egyebek mellett az ásványvagyon- és energiastratégiát, a bányászati koncesszió kérdéseit, a hazai bányászat jövőjével kapcsolatos kérdéseket – mondta.