Megújuló energiaforrások

Mezőgazdasági hulladékból zöldenergia – Biogáz üzem épül Solton

Hazánkban még mindig elmarad a megújuló zöldenergia aránya az uniós átlagtól. A zöldenergetikai beruházásokat az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozza az Új Széchenyi terv. A biogáz üzem Solt külterületén, a Kossuth Mezőgazdasági Zrt. állattartó telephelyéből leválasztott telken épül. A telepen évente 11 000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz. Ezt fogja kiegészíteni a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági hulladék, például kukorica szilázs, konzervgyári kukoricamaradék, burgonyamaradék és borsószár.

A biogáz egy földgázhoz hasonló, metánt tartalmazó gáz, mely szerves anyagok – így mezőgazdasági hulladékok – erjedése és bomlása során keletkezik levegőmentes környezetben. Biogázt lehet csupán fűtésre, de akár kombináltan áram- és hőtermelésre is használni, megfelelő tisztítás után pedig betáplálható a földgázrendszerbe. Sok megújuló energiával, illetve a nukleáris energiával szemben a biogázból előállított áram előnye, hogy akkor tud áramot szolgáltatni, amelyik napszakban igény van rá.

A solti biogáz üzem évente 4 240 MWh megújuló energiaforrásból származó villamos energiát fog termelni, valamint az üzem működése során évente hozzávetőlegesen 4 800 MWh hőenergia is keletkezik, melynek a negyedét a technológia fűtésére kell visszavezetni, a fennmaradó hőt pedig az állattartó telep létesítményeinek fűtésére használják fel. A projekt megvalósulása évente 13 455 tonnával csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást. A biogáz előállítás után a solti üzemben évente 22 430 tonna tápanyagban gazdag fermentációs maradék, azaz biotrágya keletkezik, melyet helyben hasznosítanak. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező hulladékokból így végső soron hasznos trágya keletkezik, melynek kihelyezésével évente akár 146 tonnával is csökkenthető a felhasznált műtrágya mennyisége.