Azt elismeri az EWEA, hogy a térség 12 országa, kiegészítve Ukrajnával, illetve Törökországgal, a jelenlegi együttes 6,4 GW-os kapacitást 2020-ra 16 GW-ra tervezi növelni, de szerinte messze nem biztos mindenütt a fejlődés, jóllehet ha az említett terv megvalósulna, úgy 9 millió térségbeli otthon villamos áramát szélenergiából biztosíthatnák.

A határozott fejlődés útját egyelőre jól láthatóan Lengyelország és Románia követi, ahol a múlt évben csaknem megkétszerezték a szél energiáját hasznosító kapacitásokat, e két országban 2,5 és 1,9 GW-nyi a létrehozott kapacitás.

Bulgáriában viszont kisiklás veszélye fenyegeti a fejlesztést, miután a kormányzat tavaly felére vitte le a szélerőművek áramának betáplálási tarifáját, majd a nyárom bejelentette, hogy egy évig nem is csatolna az áramellátó hálózatra új szélerőművi kapacitásokat.

Az ország kapacitásai így 2011. után, amikor 24 százalékkal 600 MW-ra duzzadtak, tovább már alig nőttek, holott potenciálisan az évtized során a 3 GW-nyi kapacitás is biztosítható lenne.

Az EWEA szerint van még néhány ország, ahol alig kedvezőbb a helyzet. A szövetség három csoportba osztotta a térség országait, Magyarország az első beruházási „hullámot meglovagoló” államok csoportjába került, ahol egyébként a térség legjobb teljesítői (Románia, Lengyelország) is találhatók. A szélenergia hasznosításával kapcsolatos célkitűzések ezen csoportban (5 állam) négy esetében erősítik a beruházási szándékot, egyedül Magyarországon nem, bár kifejezetten nem is gátolják.

A szövetség például második beruházási hullámbeli szereplőnek tekinti például Csehországot, és jövőben fejlődő piacnak (3.csoport) például Szlovákiát és Szlovéniát is…