Megújuló energiaforrások

Új technológiák hozhatják el az olcsó áramot

A megújuló energia, így a napenergia felhasználása egyre fejlődik, a szén-dioxid-kibocsátás felszámolása azonban nagyon távoli célnak tűnik.

100.000 Ft-ból napelemes rendszer Európai Uniós támogatással?Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

Ennek egyik oka az, hogy a jelenlegi módszerek nem elegendőek az áttöréshez. Bár sok ország komolyan gondolja, hogy zéró vagy közel zéró kibocsátást kell megvalósítania, és ennek érdekében komoly lépéseket is tesznek, még hosszú út áll előttünk. A szakértőket megosztja a kérdést, hogy mi is szükséges a cél megvalósításához, de egyre több tanulmány mutatja azt, hogy a zöldebb jövőhöz perovszkit napelemek és alternatív energiatárolási módszerek kellenek majd – írja a Greentech Media.

A napelemes technológia rengeteget fejlődött az utóbbi években, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a hagyományos, szilíciumos panelek önmagukban nem lesznek elegendőek. Ha például tartani akarjuk a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit, 2030-ig évente 15 százalékkal kell növekednie a napenergia-használatnak, ez pedig megköveteli a technológia gyors költségcsökkenését.

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium alá tartozó Nemzeti Megújuló Energia Laboratórium (NREL) csapata szerint egy új, hatékonyabb alternatíva, a perovszkit napelem lehet a megoldás. Az ilyen panelek egyik előnye rugalmasságuk, ennek köszönhetően ugyanis nem csupán sima felületekre telepíthetőek. A perovszkit napelemeknek természetesen még rengeteget kell fejlődniük, mielőtt széles körben alkalmazhatnák őket, egyes kutatócsoportoknak azonban már most is sikerült látványos eredményeket elérniük velük. A Hongkongi Városi Egyetem munkatársai például a közelmúltban tettek komoly előrelépéseket a fejlesztés terén: a panelek stabilitását növelték, míg szennyezésüket csökkentették.

Sok kutató szerint az energiatárolás területén is jelentős átalakulásokra lesz szükség. A kisebb használók, például az elektromos autók és az otthonok esetében jellemzően lítiumion-akkumulátorokkal raktározzák el az áramot, ezek kapacitása és élettartama azonban véges, előállításuk pedig igen szennyező. Az utóbbi időszakban ugyanakkor az energiatárolásban is történtek látványos fejlődések: egyes szakértők szerves folyékony akkumulátorok, mások pedig a felesleges hőt későbbi áramelőállításra eltároló rendszerek megalkotásán dolgoznak.

Ahogy a perovszkit napelemek esetében, úgy a tárolórendszereknél is elmondható, hogy rengeteg finomításra lesz még szükségük. Ennek ellenére egyre több kutató látja úgy, hogy ezeken a területeken idővel megszületnek majd azok az áttörések, melyek az energiaiparra is jelentős hatást gyakorolhatnak.

Kép: Dennis Schroder/NREL