Öko-drive

A halálos balesetek 89%-a elkerülhető

Magyarországon évente átlagosan 1000 halálos kimenetelű közúti baleset történik, melyben az áldozatok fele vétlen.

A balesetek kiváltó oka túlnyomó részben valamely közlekedési szabály megszegése, leggyakrabban a gyorshajtás.

A budapestiek 80%-a hétköznap nem használja gépkocsiját, ennek ellenére nap mint nap 500.000 személygépjármű közlekedik Budapesten. Míg 1960-ban egy autóra átlagosan 165 négyzetméter útfelület jutott, addig mára ez a szám alig éri el a 25 négyzetmétert autónként. 1996-ban még 35,5 km/h átlagsebességet érhetett el egy budapesti, csúcsforgalomban autózó, 2010-ben már csak kevesebb, mint 20 km/h-t, mely alacsonyabb egy kerékpáros sebességénél.  A következményeket mindenki saját bőrén érezheti: állandósuló dugók, a mellékutcákban is jelentősen megnövekedett forgalom, rendkívüli módon szennyezett levegő, zaj és stressz. A megoldás világos és egyértelmű, de legtöbben csak homokba dugják a fejüket, és érveket, kibúvókat gyártanak.

Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója egy külvárosi mellékutcát zárt le, hogy bebizonyítsa nem csak a főutakon jelent problémát a mindent elárasztó autóforgalom Elmondása szerint, ha más nyugat-európai városok példáját követve minden mellékutcánkat 30 km/h-s övezetté minősítenénk, azzal 72%-al csökkenthetnénk a súlyos kimenetelű, 89%-al pedig a halálos kimenetelű balesetek számát, valamint jelentősen mérséklődik a zaj- és légszennyezés. Elmondta, hogy a 30 km/h-s átlagsebesség elérése lenne a kívánatos cél, melyet csak a dugók felszámolásával és a forgalom folyamatossá tételével oldhatunk meg. Mindezt egy módon érhetjük el, ha legalább 100.000 autót kiveszünk a napi forgalomból.

Horváth Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a forgalom korlátozása nem tűr halasztást, hiszen a légszennyezés miatti életvesztések számát tekintve Magyarország az első a 38 európai ország közül. Évente 16.000 emberéletet – egy Pomáz nagyságú városét – követel a légszennyezés hazánkban. A közlekedők és az egészség- valamint életvédelem céljai ezen a ponton találkoznak, hiszen mindenki szeretne egészséges és jóléti társadalomban élni. E kettő könnyen megfér egymás mellett, de csak akkor, ha jogkövető módon betartjuk a szabályokat, és tetteinket nem az önzés és kifogáskeresés, hanem a fenntartható életvitel irányítja.

Kovács Péter Budapest XVI. kerület polgármestere egyetértett Horváth Zsolttal és elmondta, hogy nem lehet cél Budapest további terhelése. Kovács Péter hibás koncepciónak tartja, hogy a városban, a lakó-pihenő övezetekben hoznak létre P+R parkolókat, azokat elmondása szerint a város szélén kell létesíteni. A XVI. kerület példát mutatott abban is, hogy a kerület útjainak 78%-a már most is fekvőrendőrrel védett 30km/h-s övezet.