Publikációk

Kockázat és felelősség

2011.01.25. - 09:43  |  Nincs hozzászólás

Milyen következményekkel járnak tetteink a tecnológia korában, és kit terhel a felelősség? Ezt a kérdést járja körbe Hans Jonas és Ulrich Beck. Műveikről Tóth I. János írt összehasonlító elemzést.

Dr. Tóth I. János egyetemi docens (SZTE):

Kockázat és felelősség – Hans Jonas és Ulrich Beck

1. A két mű összehasonlítása

Hans Jonas főműve – Das Prinzip Verantwortung[i]1979-ben, míg Ulrich Beck Risikogesellschaft[ii] című műve 1987-ben, vagyis 8 évvel később jelent meg. Ennek ellenére Beck csak könyve előszavában hivatkozik Jonas főművére, ami mutatja, hogy a két mű egymástól függetlenül készült. Mindkét könyv a technika kérdését helyezi a középpontba. Jonas részletesen foglalkozik a kockázat és a felelősség problémájával, míg Beck közvetlenül csak a kockázat problémáját elemzi, s arra hívja fel a figyelmet, hogy technikai viselkedésből fakadó kockázatoknak és károknak nincs felelőse: „…folytatólagosan meg lehet tenni valamit anélkül, hogy ezért az illetőnek személyesen vállalnia kellene a felelősséget. Az ember mintegy távollétében cselekszik. Fizikailag cselekszik ugyan, de erkölcsileg és politikailag nem.”[iii]

Mindkét könyv központi tézise, hogy a 20. század második felére (késő-modern korszakban), a technikai cselekvés kiterjedésével párhuzamosan az ember és a világ viszonya alapvetően megváltozott. Mindkét szerző hangsúlyozza, hogy a kockázat jellege korunkban módosult, s ma már a fejlett technológiát használó emberi tevékenység jelenti a legfőbb kockázati tényezőt, szemben a korábbi időszakkal, amikor a kockázatok alapvetően az embertől független természetből eredtek.[iv]
Ezzel párhuzamosan felhívták a figyelmet az ún. nem-szándékolt következmények hatására. Korábban valamilyen rossz következmény mögött alapvetően a vak természet vagy a szándékosan károkozó emberi tevékenység állt; azaz a nem-szándékos rossz problémájától el lehetett tekinteni. Ma már azonban nem.[v]

Beck részletesen leírja, hogy a késő-modern technika felhasználásából származó viselkedés szorosan összefügg a tudománnyal: egyrészt mert a késő-modern tudomány és technika teszi lehetővé ezt a fajta viselkedést, másrészt a tudomány segítségével ismerhetjük fel a nem-szándékolt következményeket, sőt a tudomány segítségével kereshetünk megoldást erre a problémára.[vi] Jonas is hangsúlyozza, hogy a modern cselekvések erkölcsi megítéléséhez tudományos szakértelemre van szükség.[vii]

A hagyományos erkölcs szerint egy cselekedet önmagában jó vagy rossz és ez független attól, hogy azt milyen mértékben gyakorolják. Jonas szerint azonban a technikai cselekvés esetében ez nem így van; így szembe kell néznünk a kumulatív cselekvések erkölcsi megítélésnek a problémájával.[viii] Új problémát jelent a viselkedés következményeinek irreverzibilis jellege (pl. fajok kihalása). Szintén fontos különbség, hogy régen az emberi viselkedés a végtelen természet térben helyezkedett el, míg most pont fordítva van, azaz a természet egyfajta zárvány a társadalmi térben. „A természetest elnyelte a mesterséges”.[ix] Azaz a bioszféra mint olyan egyre inkább elveszti autonómiáját.


[i] Das Prinzip Verantwortung: Versuch einer Ethik für die technologische Zivilisation (Frankfurt am Main : Insel-Verlag, 1979). Később Jonas művét angolul is megírta, s tanulmányomban ezt a verziót használom:

Hans Jonas: The Imperative of Responsibility – In Search of an Ethics for the Technological Age, 1984, The University of Chicago Press, Chicago.

[ii] Tanulmányomban a német nyelvű könyv magyar fordítását használam: Ulrich Beck:A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Századvég Kiadó, Budapest 2003.

[iii] Beck 47.o. (A  jelenlegi helyzettel  [„vannal”] kapcsolatban Jonas is ezt mondja, csak ő szükségesnek vélt helyzettel [ „kellel”] kapcsolatban érvel részletesen.)

[iv] „A külső természet fenyegetésével szemben megtanultunk kunyhókat építeni és ismereteket gyűjteni. Viszont szinte védtelenül ki vagyunk szolgáltatva azoknak az ipari fenyegetéseknek, amelyek az ipari rendszerbe bevont második természetből indulnak ki.„ (Beck 2003 10.o.)

[v]Az asszony, aki neuperlachi elővárosi, háromszobás lakásában három hónapos, Martin nevű fiának a mellét kínálja, ily módon „közvetlen kapcsolatban áll” a növényvédő szereket előállító vegyiparral, a parasztokkal, akik az EU agrárirányvonalai mellett specializált tömegtermelésre és túltrágyázásra kényszerülnek stb. … Még az Antarktiszon élő pingvinek húsában is kimutatták nemrég a DDT túlzott jelenlétét. Ezek a példák két dolgot mutatnak: egyrészt, hogy a modernizáció kockázatai egyszerre jelentkeznek helyhez kötött és helyhez nem kötött módon, egyetemes formában, másrészt hogy mennyire kiszámíthatatlanok, előreláthatatlanok a károsítás összekuszált módjai.” (Beck 2003 38-9.o.)

[vi] Beck 2003 289.o.

[vii] Jonas 1984 7.o.

[viii] Jonas 1984 32.o.

[ix] Hans Jonas: Az emberi cselekvés megváltozott természete in Lányi András (ed): Természet és Szabadság. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 151.o.

Rovat további cikkei

Rekord összeget oszt szét a MagNet Bank a civilek között

A MagNet Bank még 2010-ben indította el a Közösségi Adományozási...

2017.05.25. - 15:34 tovább »

Gáz van

Vagy nincs? Sokszor ez utóbbi tűnik a problémának: „A csap elzárva, mi...

2011.06.26. - 02:46 tovább »

Nyugodtan nézz hülyének!

Ke-ve-seb-bet! Tudom, én, hogy nem divat ilyesmit mondani. Az a jó, ha sok...

2011.02.12. - 17:09 tovább »

Friss cikkek

Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltétele

Heti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget,...

2019.06.15. - 12:00 tovább »

Kevesebb repülésre biztatnak svéd kutatók

Kevesebb repülésre biztatják a turistákat svéd kutatók, akiknek - most...

2019.05.27. - 07:15 tovább »

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

2019.04.18. - 10:11 tovább »

Hasonló cikkek: