Technika

„Előre kell haladnunk, nem szabad hátra néznünk!”

Ezek José Luis Garcia szavai, aki tegnap az okos hálózatokról tartott konferencián ismertette spanyolországi tapasztalatait. A Greenpeace tanulmány bemutatóval egybekötött rendezvény egyik konklúziója, hogy az energiahatékonysághoz okos fogyasztókra is szükség van.

De mit is jelent az okos hálózat kifejezés? Az okos hálózat (smart grid) a hagyományosnál decentralizáltabb rendszer, mely sokkal jobban kezeli a megújuló energia bekapcsolását – fejtette ki Felsmann Balázs volt energetikai államtitkár. A rendszer lényege, hogy szakít a hagyományos villamosenergia ellátás hierarchikus láncával és több teret enged a végfogyasztóknak.

A végfogyasztók (akik egyben termelők is, hiszen otthonukban plusz zöld energiát is termelhetnek) is beleszólhatnak a kereslet – kínálat alakulásába. Az okos hálózatok egyik alapja az okos mérők. Ezek nem csak a fogyasztásunkat jelzik, hanem mutatják az általunk megtermelt áram mennyiségét és az előállított pluszt is. A háztartásokban összegyűlt és fel nem használt energiát, valamint a kiskereskedők által termelt energiát úgynevezett virtuális erőművekben kapcsolják össze, majd innen kerülnek további elosztásra. Az egész rendszer gyakorlatilag egy kirakóhoz hasonlítható.

Mint azt Dr. Kádár Péter, a Villamosenergetikai Intézet igazgatója elmondta, a technikai eszközök és feltételek már rendelkezésünkre állnak egy ilyen rendszer kiépítéséhez. A kérdés az, hogy honnan lehetne biztosítani a szükséges anyagi forrásokat, illetve a rendszerbetáplált megújuló energiát. Utóbbinál lép be a szuper hálózat (super grid) koncepciója. Ez túlmutat az egyes országok határain, és nemzeteket, vagy akár kontinenseket kapcsol össze. A super grid számára két fő energiaforrás jöhet szóba: az Északi-tenger szélerőművei és a Földközi – tenger partvidékein előállított szélenergia.

Magyarország földrajzi helyzetéből is adódik, hogy „átjáróház” szerepet játsszon a super grid energetika színpadán. A szakember azonban elveti ezt az ötletet: előnyösebb lenne határon belül megoldani a kérdést.

A kérdés, hogy honnan lenne elegendő zöld energiánk, illetve a megfelelő szabályozási mechanizmus. Előbbi heves vitát váltott ki a jelenlevők között. Biomassza, atomenergia, szél – és napenergia állt a kerekasztal beszélgetés középpontjában.

Kovács Péter a MAVIR forráselemzési üzemvezetője hangsúlyozta: a szabályozáshoz szükséges jogszabályok már rendelkezésre állnak. De fel kell készülni az esetleges „blackout” helyzetek, azaz a rendszer összeomlás gyors lereagálására. Ezek bekövetkeztét nem lehet előre jelezni, tehát fel kell rájuk készülni.

2006-ban egy csapóhíd következtében 18 másodperc alatt bénult le Európa több pontján a villamosenergia ellátás, és maradt áram nélkül 5 millió ember.

A már idézett José Luis Garcia Spanyolországból érkezett a konferenciára, hogy ismertesse az ottani eredményeket. A mediterrán országban tavaly 38%-ot ért el a megújulók aránya az energiaellátásban. 2009-ben 110 000 új munkahelyet teremtettek a szélenergiával kapcsolatos beruházások. Természetesen a spanyoloknál is vannak nehézségek. Az egyik ilyen terület, a megfelelő szabályozás hiánya.

A konferencia egyik tanulsága, hogy a megfelelő hálózat kiépítése együttműködést és összhangot vár el a piac minden szereplőjétől: a termelőktől, a kiskereskedőktől és az elosztóktól egyaránt. Nem mellesleg a politikának sem ártana rálépnie a zöld jövőhöz vezető, kezdetben kétségkívül rögös útra.