Technika

Az EU-nak jobban fel kell készülnie az időjárás változásaira

A társadalmi feszültségek kiéleződéséhez is vezethet, ha az Európai Unió adós marad klímavédelmi, az új időjárási jelenségekhez jobban alkalmazkodó fejlesztési stratégiájának kidolgozásával.

Hírügynökségi értesülések szerint hamarosan közzé teszi az Európai Bizottság azt a vitairatot, amelyik egyrészt a szárazság növekedésének, másrészt az árvízi jelenségek erősödésének európai hatásaival foglalkozik. Ebben a vitairatban szó lesz az élelmiszerekkel, illetve az energiával való ellátás akadályainak problémájával is, az időjáráshoz kapcsolódóan. Ezek a problémák töréseket okozhatnak az EU-beli kohézióban, és tágíthatják a társadalmi különbségeket is.

Eljött tehát az ideje a cselekvésnek, nem elégséges a tétlenség indoklásaként arra hivatkozni, hogy a klímaváltozás természetével kapcsolatban egyelőre van még számos bizonytalanság.

Ugyanis vannak már tények: 2002-2011 között az európai szárazföldön az átlagos hőmérséklet 1,3 fokkal emelkedett az iparosítás előtti időszak hőmérsékleti átlagához képest, a dél-európai államokban visszatérőek a nagyobb szárazságok, az észak-európai térségben komolyabb árvizek pusztítanak.

Ha az EU-ban hatékonyabb lenne az árvízvédelem és szervezettebb a vízgazdálkodás, valamint rugalmasabban kezelnék a közlekedés problémáit, illetve az infrastruktúra kialakítását, akkor az ezekkel kapcsolatos minden egy eurónyi kiadással egyszersmind 6 eurót lehetne megtakarítani.

Például 1980 és 2011 között csupán az árvizek okozta közvetlen gazdasági veszteség uniós szinten mintegy 90 milliárd euróra rúgott, de ez a költség az elkövetkezendő években elérheti az évi 20 milliárd eurót is. 2020 után azonban ennek több mint kétszerese lenne a veszteségérték – olvasható a Reuters hírügynökség hétvégi jelentése szerint a vitairatban.