Zöld építészet

Leáldozóban a horribilis fűtésszámlák kora

Hazánkban egyelőre kevesen mondhatják, hogy tapasztalatból ismerik a passzívház nyújtotta előnyöket. Pedig bizonyára mindenki örülne, ha fűtésre a leghidegebb téli hónapokban sem kellene súlyos tízezreket költeniük, s ha még a háztartási melegvíz- és az elektromos áram előállításához sem lenne szükség az áram- és gázszolgáltatókra – csak kisegítő jelleggel -, azzal komoly összegeket lehetne a családi kasszában tartani.

A passzívház-technológia alkalmazásával mindez elérhető. Hazánkban is van arra bizonyíték, hogy egy passzívház kivitelezése nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos újépítésű ingatlan építése. Fűtési költsége ugyanakkor mintegy egyötöde a jelenleg érvényes energetikai rendelet előírásai szerint megépült új épületének.  Az anyagi előnyökön túl érdemes tudatosítani a passzívház egészségre gyakorolt pozitív hatását és a jó komfortérzetet.

A passzívházakban – a speciális hővisszanyerős szellőzés révén – folyamatosan szűrt és friss levegő áramlik. Gondoljunk csak bele, milyen hasznos lehet ez például oktatási intézményekben, ahol a zsúfolt tantermekben óra végére igen csak elhasználódik a levegő. Amennyiben zárva vannak a nyílászárók, a huzat ismeretlen jelenség, nem ingadozik a belső hőmérséklet, elenyésző a porszennyeződés. További pozitívum, hogy a külvilág zaját alig lehet érzékelni, ami forgalmas utcákban igen áldásos lehet.

Mi is a passzívház lényege? Mint arra az elnevezés is utal, a passzívházakban a fűtési hőigény mintegy kétharmadát – a napsugárzás és a belső hőnyereség kiaknázása révén – passzív módon biztosítják. A beépített hőtermelő berendezések szolgáltatják a fűtési hőszükséglet fennmaradó egyharmadát.

Az első passzívház a németországi Darmstadtban épült meg 1991-ben. Magyarországon ehhez képest bő évtizeddel később kezdett ismertté válni szélesebb körben a technológia. Az igazi hazai információrobbanás 2009-re tehető. Ekkor adták át az első minőségellenőrzött magyar passzívházat a Pest megyei Szadán (tervezője Szekér László, épületgépész Benécs József). Azóta országszerte épültek újabb – kiváló minőségű – családi házak, illetve társasházak passzívházként, de számuk egyelőre nem éri el a húszat sem.

Nyugat-Európai viszonylatban jelenleg már mintegy 32 ezer passzívházat tartanak számon, amelyek hasznos alapterülete összesen 13,9 millió négyzetméter. Németországban és Ausztriában a passzívház-technológia évek óta állami, tartományi támogatást élvező, elterjedt építési mód. A technológia nemcsak az öreg kontinensen terjed; az USA-ban, sőt, Távol-Keleti országokban is találkozni mintaprojektekkel.

Az elkövetkezendő évek nálunk is fordulatot hozhatnak. Az Európai Unió döntése szerint ugyanis 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiákat kell alkalmazni a megvalósítás során. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer gyakorlati alkalmazása, nemcsak új épületek esetén, hanem felújításoknál is.

Az építtetők számára a megfelelő építőanyagok, gépészeti rendszerek, s egyéb passzívház-komponensek (például nyílászárók) elérhetők hazánkban is, passzívház kivitelezésben gyakorlott építési vállalkozók is állnak rendelkezésre (az építtetőknek célszerű referenciát kérni).

Az építészt is gondos utánajárással ajánlott kiválasztani, hiszen a passzívház-tervezés speciális ismereteket igényel. A technológia építészek, szakági mérnökök és kivitelezők összehangolt csapatmunkáját követeli meg, hiszen minden munkafázisban „el lehet csúszni”.

Mindenképpen szakmai áttörésnek tekinthető a 2011-ben végre hazánkban elindított Minősített Passzívház Tervező képzés. A tavaszi kurzus jó fogadtatásra talált, a nagy érdeklődésre való tekintettel 2011. szeptemberében már nemcsak Budapesten, hanem Pécsett is elindul a tanfolyam (részletek a http://www.passzivhaztervezo-oktatas.com/ weboldalon). A német és osztrák szakemberek által kidolgozott – magyar nyelvre adaptált – tananyagot akkreditált passzívház oktatók adják át a hallgatóknak. A szakvizsgát teljesítők minősített passzívház tervezői jogosultságot szereznek.

A hat fős oktatói gárdát erősíti a két pécsi szakember, Vajdáné Dr. Frohner Ilona PhD, okl. gépészmérnök, okl. klímatechnikai szakmérnök, ny. egyetemi docens, valamint Dr. Vajda József CSc, okl. gépészmérnök, okl. energetikai szakmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának főiskola tanára. A passzívház-koncepcióra már a ’90-es évek elején felfigyeltek; bekapcsolódtak a nemzetközi szakmai vérkeringésbe – rendszeresen részt vesznek előadóként, illetve poszterbemutatóval a Nemzetközi Passzívház Konferencián; 2004-ben Kremsben például szóbeli előadást tartottak a passzívház-tervezés magyarországi kezdeteiről.  Itthon is aktívak. A 2009-ben megalakult Passzívházépítők Országos Szövetségének alapító tagjai, a 2009-ben Pécsen megrendezett I. Alpok-Adria Passzívház Konferencia szervezőbizottságának tagjai. A hazánkban épült passzívházak többségénél ők végezték el a kihagyhatatlan légtömörségi vizsgálatot.

Vajda József szerint már a ’80-as években, a II. olajválság után érzékelhető volt az igény az energiatakarékos építési megoldásokra, s most is szeretnének energiatakarékosan építkezni az emberek, hiszen az energiaárak emelkedése miatt a háztartási kiadások egyre nagyobb hányadát teszik ki az épület üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos költségek. Példák tucatjai bizonyítják, hogy épületfelújításoknál is kiváló eredményeket lehet elérni passzívház-technológia alkalmazásával.

Vajda József megerősíti: hiába az információrobbanás, a passzívházakkal összefüggésben máig élnek téves nézetek az emberekben, s egyelőre a rossz beidegződésekről sem sikerült megszabadulni. A szakember példaként említi: sokan azt gondolják, hogy passzívházakban nem kell aktív hőtermelő berendezés, mert a belső hőforrások (lakók, háztartási gépek stb.) felmelegítik a helyiségeket. Ez nem igaz. Passzívházban is szükség van aktív hőtermelőre az úgynevezett maradék hőigény kielégítésére. Passzívházakban mindazon fűtőberendezések alkalmazhatók, amelyek a hagyományos épületek esetében is. Létezik speciálisan passzívházakhoz kifejlesztett úgynevezett kompakt készülék is, amellyel megoldható a légfűtés, a szellőzés és a melegvíz-előállítás. A „3in1” készülék gázkazánnal és hőszivattyús rendszerrel is üzemeltethető – tudtuk meg.

Jellemző tévhit az is, hogy az energia megtakarítást célzó felújításoknál pusztán a hőszigeteléstől és a nyílászárócseréktől várnak eredményt.

– Egy épület energetikai minősége nem csak a hőszigetelésen múlik. Vétek 5 centis hőszigetelést alkalmazni, mert ezzel legalább 30 évre viszonylag magas értékben konzerválják az épület fűtési hőigényét. A passzívház-koncepció lényege a megfelelő hőszigetelés mellett a légtömör építésmód és ezzel az ellenőrizetlen légáramok megakadályozása, a hatékony hővisszanyerős gépi lakásszellőztetés, továbbá az épülethéjazat hőhídmentes kialakítása, és a nyílászáróknál a háromrétegű üvegezés – mondja Vajda József.

A hazai példák is megerősítik, hogy egy passzívház megépítése nem feltétlenül kerül többe, mint egy újépítésű ingatlané. Ha mégis, nem jelentős a többletköltség. A 2009-ben átadott, 126 négyzetméteres szadai passzívház bruttó bekerülési költsége hasznos négyzetméterre vetítve 236 ezer forint. A Budaörsön nemrégiben használatba vett 350 négyzetméteres passzív családi ház bekerülési költsége pedig mindössze 5 százalékkal magasabb az átlagárhoz viszonyítva.

A téma fontosságára való tekintettel, a hazai Minősített Passzívház Tervező képzés is foglalkozik a gazdaságosság kérdésével;  a Vajda József által előadott oktatási modulon a hallgatók elsajátíthatják a passzívházak gazdaságossának alapjait, megismerkedhetnek az építési és üzemeltetési költségeket befolyásoló tényezőkkel, továbbá a beruházások gazdaságosságát vizsgáló számítások különböző módszereivel.

-Megalapozott közgazdasági számításokkal összevethető az egyösszegű beruházási költség az évente megtakarítható költséggel. A számítások fontos támpontot adnak például azoknak, akik energiamegtakarítást célzó felújítást terveznek. Ki tudják számolni, megéri-e a ráfordítás, vagy akár azt is, hogy milyen jellegű rekonstrukcióval tudnák a legnagyobb összeget megtakarítani. A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy mennyibe kerül évi 1 kWh fűtési végenergia megtakarítása? Vagy: van egymillió forintom, mire fordítsam, hogy a legnagyobb energiahatékonyságot érjem el? – fejti ki az oktató.

A szemléletformálást, a környezettudatos életre nevelést nem lehet elég korán kezdeni – veszi át a szót Vajdáné Dr. Frohner Ilona PhD. Példaként hozza fel, hogy Németországban már óvodások számára összeállított könyvecske is készült Passzívházat építünk címmel; ebben a legkisebbeket játékosan vezetik rá arra, mit is jelent a passzívház, mi minden található egy ilyen épületben.

Nálunk egyelőre még a műszaki képzést folytató egyetemeken sem található meg a tananyagban –  megfelelő mélységben – a passzívházak témaköre, az érdeklődők legfeljebb fakultatív órákon, konferenciákon hallhatnak a témáról előadásokat. A kivételt a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar jelenti, ahol hamarosan elindítják az Épületenergetikai passzívház tervező szakot.

Vajdáné Dr. Frohner Ilona szerint hazánkban is szükség lenne passzívházakat és megújuló technológiákat bemutató szabadtéri mintatelep létrehozására. Ausztriában és Németországban léteznek ilyenek, s nagyon jól funkcionálnak. A látogatók – ha igénylik – eltölthetnek egy-két éjszakát is valamelyik passzívházban, így megtapasztalhatják, milyen „működés közben”. A hazai mintatelephez ideális helyszín lenne egy kiterjedt – lakóövezettől távol eső – zöld környezet, vélekedik a szakember, így szabadidős programként is vonzó lenne a kiránduló családok számára.